Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.
Irományszámok - 1910-854. Törvényjavaslat Kézdivásárhelyről a kir. törvényszéknek Sepsiszentgyörgyre áthelyezése tárgyában
854. szám. 67 Melléklet az 854. számú irományhoz. Indokolás Kézdivásárhelyról a kir. törvényszéknek Sepsiszentgyörgyre áthelyezése tárgyában készült törvényjavaslathoz. A kir. törvényszéknek Kézdivásárhelyról Sepsiszentgyörgyre áthelyezését több igazságügyi szempont indokolja. Sepsiszentgyörgy a vármegye székhelye, de székhelye egyszersmind a vármegye területére kiterjedő állami közigazgatási hatóságoknak: a pénzügyigazgatóságnak, az állami épitészeti hivatalnak, a tanfelügyelőségnek is. Kétségtelen tehát, hogy egyrészt a törvényszék, másrészt e közigazgatási hatóságok között az érintkezés gyorsabb, közvetlenebb és olcsóbb, ha a törvénykezési és a közigazgatási székhely közös. De az is kétségtelen, hogy ez a közösség előnyös a jogkereső közönségnek is, amely ily módon a különböző hatóságok előtti ügyeiben egyúttal járhat el. Földrajzilag is alkalmasabb Sepsiszentgyörgy törvénykezési székhelynek, mert egyrészt közelebb esik Háromszék vármegye gazdaságilag és kultúrailag fejlettebb nyugati részéhez, másrészt vasúti közlekedése sokkal előnyösebb, mint Kezdi vásárhelyé és így Sepsiszentgyörgyöt a jogkereső közönség a távolabb eső részekről is könnyebben közelítheti meg. Hozzájárul ehhez, hogy a nagyajtai járás földrajzi fekvésénél fogva ennek a járásnak a lakossága Kózdivásárhellyel csak rendkívül nagy kerülővel közlekedhetik, míg Sepsiszentgyörgy a vármegye bármely részéről nagyobb kerülő nélkül megközelíthető. Sepsiszentgyörgy fejlettebb vasúti hálózatánál fogva a törvényszék áthelyezése a kincstárnak is előnyére válik, amennyiben a törvényszéki bírák és hivatalnokok kiszállási költségét lényegesen csökkenti és tanudíjak tekintetében is megtakarítást jelent. Végül nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy Sepsiszentgyörgy Kézdivásárhelynél minden tekintetben jóval fejlettebb város és így a szókhelyváltozás az igazságügyi alkalmazottaknak méltányos érdekeit is szolgálja. A törvényjavaslat 1. §-át a fent előadottak indokolják. Minthogy az áthelyezendő törvényszék működését csak megfelelő előkészítés, építkezés stb. után kezdheti meg, azért kellett a 2. §-ban a székhely áthelyezés időpontjának meghatározását az igazságügyminiszterre bízni. Budapest, 1913. évi június hó 13-án. Balogh Jenő s. fa, m. kir. igazságügyminiter. sz 9*
