Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.
Irományszámok - 1910-849. A közigazgatási bizottság jelentése a Szilágy vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyában
52 849. szám. 849. szám. A közigazgatási bizottság jelentése a Szilágy vármegyének 5°/°-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Szilágy vármegye közönsége elhatározta, hogy közlekedési viszonyainak javitására 50 év alatt törlesztendő nagyobb kölcsönösszeget vesz fel', melyből a Feketetótól Krasznán való elágazással Zilah és Szilágysomlyó felé; a Zilahtól Karikáig, Zsibótól Karikáig és Karikától a kolozsvári fővonalig, végül a Szilágycsehtől Alsószoporig épitendő helyi érdekű vasutak épitési költségeihez törzsrészvények ellenében adandó kilométerenkénti 6.000 koronával hozzájárul s az Ákostól lilédig kiépítendő törvényhatósági közút kiépitósét 100.000 koronával támogatja. Ezen kölcsönösszeg törlesztésére a vármegye közönsége 3°/o-os pótadó kivetését határozta el. Mivel azonban a vármegye az 1883. évi XV. t.-cz. 13. §-ában meghatározott pótadó lagmagasabb mórtékét már egyéb czélokra igénybe vette, ezen újabb pótadót az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése szerint csak törvényhozási felhatalmazás alapján vetheti ki. Ezért a belügyminister a törvényhatóság kérelmére ezen felhatalmazás megadásáról szóló javaslatot terjeszt a képviselőház elő. Szilágy vármegye területét ez idő szerint csak kisebb jelentőségű helyiérdekű vasutak szelik át, melyeknek hálózata csakis északi és keleti irányban van az országos vasúti hálózattal összekötve, úgy hogy a vármegye területéről az ország fővárosa és központja felé, mely a vármegye területétől épen délnyugatra fekszik, csakis tetemes kerülővel lehet vasúton közlekedni. A vármegye szókhelyétől a legközelebbi fővonalig 94 km.-t kell utazni s a vármegye egész déli részének egyáltalán nincsen vasútja. Ezért készitett a vármegye közönsége olyan vasutépitósi programmot melynek végrehajtása által az eddigi megyei vasúti hálózat szervesen kapcsoltatnék az országos hálózatba, a vármegyének a vasúttól eddig távol fekvő részei is vasúti vonalat nyernének, s a vármegye lakossága a legrövidebb vonalon, — a kolozsvári fővonalhoz nyert csatlakozás felhasználásával — közlekedhetnék Budapest és az ország közepe felé.