Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-873. A földmivelésügyi m. kir. minister jelentése az 1912. évi VIII. t.-cz. 13. §-ának megfelelőleg a földmívelésügyi ministeri tárcza keretében és a vizitársulatoknál (öbölzeteknél) alkalmazottak biztositására vonatkozó intézkedésekről kiadott 1912. évi 4000. sz. földmívelésügyi ministeri rendelet tárgyában

184 873. szám, II. FEJEZET. Baleset esetére való bútositás. 1. Biztosítási kötelezettség. , 19. §. Az 1907 : XIX. t.-cz. 3. §-ában felsorolt alkalmazottak közül azok, a kik akár állandóan, akár ideiglenesen kisegitőképen vagy átmenetileg; 1. vizitársulatoknál (öbölzeteknél) a rendes kezelésnél vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizi munkálatoknál (földkiemelési, földmozgósitási, kotrási, rőzse-, kőhányási és egyéb ily munkálatok); 2. a m. kir. földmívelésügyi tárcza keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkálatoknál (földkiemelési, földmozgósitási, kotrási, rőzse-, kőhányási és egyéb ily munkálatok),ideértve a m. kir. földmívelésügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből egyesek vagy érdekeltségek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkalmazva, baleset esetére való biztositás tekintetében nem esnek az 1907 : XIX. t.-cz. rendelkezései alá, hanem a vizitársulatok (öbölzetek), illetőleg a munkáltató (munkát vezető) hivatalok kötelesek ezen alkalmazottakat nemre, korra és a bór vagy fizetés nagyságára való tekintet nélkül az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál üzemi baleset, illetőleg a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből az üzem érdekében végzett szolgálat teljesítése közben felmerülhető baleset esetére biztosítani. Azokban az esetekben, a mikor a munkálatot egyesek vagy érdekeltségek költségén végzik, a baleset esetére való biztosításról a munkát vezető hivatalnak kell ugyan gondoskodnia, de a biztositás az illető egyesek vagy érdekeltségek terhére történik. Ha ez utóbbi esetekben a baleset esetére való biztositás kötelezettségéből íolyólag egyfelől a munkát vezető hivatal, másfelől a munkáltató egyesek vagy érdekeltségek között viták merülnének fel, ezeknek elbírálása az 1907. évi XLV. t.-cz. 62. §-ában megjelölt hatóságok elé tartozik. . " ' ','/•/, 20. §. A 19. §-ban megállapított biztosítási kötelezettség alól kivétetnek a vizsgázott gépészek (képesített gépkezelők), a kik minden esetben az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint biztositan dók. Kivétetnek továbbá azok az alkalmazottak, a kiknek az érvényben levő szabályzatok szerint hozzátartozóikra is kiterjedőleg oly nyugdíjigény van biztosítva, a mely a biztositás alapján igényelhető baleseti segélynek megfelel. Ha az az alkalmazott, a kinek részére az érvényben levő szabályzatok szerint van ugyan nyugdíjigény biztosítva, de a szolgálatképtelenség esetén neki járható nyugdíj a szolgálati évek bizonyos számán belül kisebb annál a járadéknál, a melyet baleset esetére való biztosításával az országos gazda-