Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-873. A földmivelésügyi m. kir. minister jelentése az 1912. évi VIII. t.-cz. 13. §-ának megfelelőleg a földmívelésügyi ministeri tárcza keretében és a vizitársulatoknál (öbölzeteknél) alkalmazottak biztositására vonatkozó intézkedésekről kiadott 1912. évi 4000. sz. földmívelésügyi ministeri rendelet tárgyában

182 873. szám. 10. §. Ha a betegsegélyezésre jogosult alkalmazott nem a kijelölt orvost, gyógyszertárt, közkórházat veszi igénybe, hanem gyógykezeltetéséről maga gondoskodik, az igy felmerült költségek megtérítésére nem tarthat igényt, csak ha kellőképen igazolja e különleges eljárásának szükséges voltát, lehet helye annak, hogy a táppénzt, illetőleg gyermekágyi segélyt megkapja ós ezenfelül a felmerült és kellően igazolt gyógykezelési, gyógyszertári stb. költségek legfeljebb a táppénz összegének erejéig neki megtéríttessenek, illetőleg helyette kifizettessenek. 11. §• - i\, A betegsegélyezésre való igény az alkalmaztatás, illetőleg foglalkozásba lépés napjával kezdődik és megszűnik az alkalmaztatásból, illetőleg foglalkozásból való kilépés napján. Mindkét időpont igazolására a pénztári naplókivonat, vagy a fizetési kimutatás, illetőleg bérlajstrom szolgál. Ideiglenesen alkalmazottak családtagjaira nézve a betegsegélyezósre való igény csak akkor kezdődik, ha ily alkalmazott' a családtagja megbetegedésének idejétől visszafelé számjtott egy éven belül legalább 30 napig teljesített az őt alkalmazó vizitársulatnál (öbölzetnél) illetőleg munkáltató (munkátvezető) hivatalnál szolgálatot. 12- §• Katonai szolgálatra bevonult alkalmazott ezen szolgálat ideje alatt betegség esetén való segélyezésre nem tarthat igényt. A táppénz ós gyermekágyi segélyre való igény, ha az esedékességtől számitott egy év alatt nem érvényesíttetett, elévül. 13. §• Oly alkalmazott, a ki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyanannál a munkaadónál újabb segélyezésre csak akkor tarthat igényt, ba a segélyezés lejárta után, ugyanott, hol a segélyezést nyerte, legalább 8 hétig munkában állott. Ellenben, ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe és a segélyezés lejártától számitott négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vizitársulat (öbölzet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal attól az alkalmazottól, ki őt betegségszinleléssel vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszántából nem teljesiti, a vizitársulatnak (öbölzetnek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hiva-