Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.
Irományszámok - 1910-870. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a két első nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezéséről szóló 819. számú törvényjavaslat tárgyában
174 870. szám. első nemzetközi békeértekezletnek szoktak nevezni, mert a háború törvényeinek és szokásainak nemzetközi egyezménybe foglalásán kivül, továbbá az. 1864. évi Genfi Egyezmény elveinek a tengeri háborúra való kiterjesztése mellett a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában is hozott létre egy egyezményt, amely nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetek közt felmerült viszályok háborús elintézése korlátoztassék. Ezeknek az egyezményeknek célja egyrészt a háború alkalmainak lehető csökkentése, másrészt a háború szabályainak kodifikálása ós humanizálása. Az utóbbi célt szolgálják az első békeórtekezleten létrejött nyilatkozatok is. Ezek ugyanis tiltják oly lövedékek alkalmazását, amelyeknek egyedüli célja fojtó vagy mérges gázok terjesztése, továbbá oly golyók alkalmazását, amelyek az emberi testben könnyen szétmennek vagy ellapulnak. Az első békeórtekezleten megvalósult nagy reform-munkát tovább fejleszti a második hágai békeértekezlet, amely az 1907. évben tanácskozott, A második hágai békeértekezleten létrejött egyezmények közül a háború alkalmainak csökkentése szempontjából jönnek figyelembe: az első egyezmény, amely tovább építi az első hágai békeórtekezleten ugyané tárgyban létrejött egyezmény kereteit, továbbá a második egyezmény, amely a szerződéses követelések behajtása végett igénybe vett fegyveres erő alkalmazásának korlátozásáról szól. A szárazföldi háború szabályainak kodifikálása és e szabályok humanizálása szempontjából nagyjelentőségű a második hágai békeórtekezleten létrejött negyedik egyezmény, amely a szárazföldi háború törvényeiről ós szokásairól szól és részletesebbé teszi az első hágai békeértekezleten e tárgyban kidolgozott egyezménynek s a hozzácsatolt szabályzatnak rendelkezéseit. Emellé sorakozik a harmadik egyezmény az ellenségeskedések megkezdéséről ós az ötödik egyezmény a semleges hatalmak és személyek jogairól és kötelességeiről a szái^azföldi háborúban. A tengeri háború szabályainak kodifikálása és e háború szabályainak humanizálása szempontjából jelentősek: a második hágai békeértekezleten létrejött hatodik egyezmény a kereskedelmi hajókra vonatkozó elbánásról az ellenségeskedések kitörésekor, a hetedik egyezmény a kereskedelmi hajóknak hadihajókká átalakításáról, a nyolcadik egyezmény a tengeralatti önműködő ütköző aknák elhelyezéséről, a kilencedik egyezmény a bombázásról tengeri, haderővel háború idejében, a tizedik egyezmény á Genfi Egyezmény elveinek a tengeri háborúban alkalmazásáról, a tizenegyedik egyezmény a tengeri háborúban gyakorolt lefoglalási jog egyes korlátozásairól s az eredetileg tizenharmadik, de a nemzetközi zsákmánybiróságról szóló egyezmény kihagyása folytán tizenkettedik egyezmény a semleges hatalmak jogairól és kötelességeiről tengeri háborúban. Mindezek az egyezmények ós nyilatkozatok jelentős haladást képviselnek a nemzetközi jog, nevezetesen a háború és a béke jogának kifejlesztése körül. A. véderőbizottság tehát a két első nemzetközi békeórtekezleten megállapított egyezmények ós nyilatkozatok becikkelyezéséről szóló 819. számú törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, 1913. évi június hó 13. napján. Tallián Béla b. s. k., Simon Elemér s, k: r a véderőbisottság elnöke. a véderőbizottság előadója.
