Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-800. Törvényjavaslat a lelkészi illetményeknek korpótlékok útján való emeléséről

512 800. szám. a lehetőséget tartja fenn olykép, hogy ott, a hol ez már nag}'on indokoltnak látszik, a vallás- és közoktatásügyi minister az egyes korpótlékok engedé­lyezése alkalmával az illető lelkészség jövedelmének előző összeírásában szerep;ő tételeket vizsgálat alá vehesse s azokat az ujabb vizsgálat ered­ményéhez képest megfelelően módosithassa. E §. e rendelkezése lehetővé teszi, hogy az 1898. évi XIV. t.-cz. 11. §. 4. pontjának utolsó bekezdése, a mely szerint a terménybeli ós munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak 10 évre szól, a végrehajtásban kevésbé szigorú értelmezésre találjon. Az, hogy a katholikus lelkészekre nézve a megállapított jövedelmek ese­tenkint ily alapon való módosítása az Orsz. katholikus kongrua-tanács elő­zetes meghallgatása után történjék: az 1909. évi XIII. t.-cz. 7. §-ának azon rendelkezéséből folyik, a mely szerint e tanácsot e jövedelmek megállapítása körül ingerentia illeti. Az egyházi körök nagyobb megnyugtatására jelen szakasz az annak alapján hozott ministeri határozatok ellen úgy az egyházi főhatóságnak, mint az érdekelt lelkésznek panaszjogot ad a közigazgatási bíróságnak. 7. §-hoz. Az államkincstár érdekei megkívánják, hogy korpótlók czímón az állam­kincstár csak akkor legyen terhelve, ha tényleg nincs meg az a jö­vedelem, a melyet a jelen törvény biztosítani kivánt. Jelen §. ezt akarta biztosítani, szemben az 1898. évi XIV. t.-czikk 14. §-ának második be­kezdésével, a mely az államkincstárra kevésbé kedvező értelmezésre enged tért. 8. §-hoz. A jelen §. szerint az eddigi kongrua-törvényeknek mindazon rendelke­zései, a melyek a jelen törvény határozmányaiba nem ütköznek: a korpótlók szempontjából megfelelően alkalmazandók. Ügy az államkormányzati, mint az egyházi administratiónak ós a lelké­szeknek egyaránt érdeke, hogy a korpótlókok körül ne érvényesüljenek más jogelvek, mint a melyek az eddigi kongrna körül érvényesültek. Áll ez annál is inkább, mert a korpótlók csak kiegészítő része a kongrua-törvóny alapján már folyósított jövedelmeknek és mert egy hosszú és szilárd joggyakorlat már részleteiben is megállapította azokat az elveket, a melyek a tulajdon­képeni kongruára vonatkoznak. 9. §-hoz. Már az 5. §. indokolásánál jeleztem, hogy általán nem tekinthető köz­érdeknek a csekély lélekszámmal bíró hitközségek fennállása. Jelen §. módot akar nyújtani arra, hogy ott, a hol különleges köztekin­tetek nem teszik kívánatossá a csekély hivő számmal biró hitközségek fen­tartását, a kormánynak módja legyen megkímélni az államkincstárt attól, hogy korpótlók czímón is terhelve legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents