Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.
Irományszámok - 1910-797. Törvényjavaslat a szeszkontingenjs biztositása tárgyában
482 797. szám. Ezenközben a kontingens szeszt termelő iparunk azon kedvezőtlen helyzete, melyet az adókülönbözet fokozása lett volna hivatva megszüntetni, rosszabbodott s különösen súlyosbodott a jelen termelési időszakban. Ennek folyamában ugyanis nagyobb üzemi terjedelemre berendezett több új ipari szeszfőzde létesült s helyeztetett üzembe s ezek, bár kontingenssel nem birnak, mégis jelentékeny mennyiségű exkontingens szeszt adóztattak meg s hoztak adóköteles fogyasztásra forgalomba. Ezen alakulásnak a kontingens szeszt termelő iparra hátrányos hatása s ennek mérve kifejezésre jut abban a tényben, hogy a jelen termelési időszaknak 1913. évi márczius hó végéig terjedő részében 55.888 hektoliterrel több exkontingens szesz ellenben 28.852 hektoliterrel kevesebb kontingens szesz került megadóztatásra, mint a megelőző termelési időszaknak hasonló részében. A kontingens szesz fogyasztásában mutatkozó e -jelentékeny visszaesés, mely mintegy 48 középkontingensű mezőgazdasági szeszfőzde évi termelésének felel meg, kétségtelenül legsúlyosabban a mezőgazdasági szeszfőzdéket érinti, melyek úgyszólván kizárólag csak a kontingens szesz termelésére vannak utalva. Teljesen indokolt tehát az e szeszfőzdék érdekképviselete részéről előterjesztett és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által is támogatott az a kivánalom, hogy exkontingens szesz termelésével foglalkozó további új ipari szeszfőzdék keletkezése megakadályoztassák. Tekintve a fentebb emiitett azokat a jelentős gazdasági czélokat, melyeket a törvényhozás a kontingentálás rendszerével biztositani szándékozott s melyeknek megvalósítása végett azt a terhet is vállalta, hogy a szesztermelés decentralisatiója érdekében az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdéknek évenként kiosztandó kontingenst az ipari szeszfőzdéktől, valamint a legnagyobb üzemi terjedelemmel biró mezőgazdasági szeszfőzdéktől is, kártalanítás mellett megváltja, tényleg halaszthatlanná vált olyan intézkedés, mely megakadályozza azt, hogy exkontingens szesz a fogyasztás szükséglete által nem indokolt mérvben adóköteles felhasználásra kerülhessen s hogy a törvényhozásnak az a czéJzata, hogy a szesztermelés minél inkább mezőgazdasági üzemmé alakuljon át, nagyszabású új ipari szeszfőzdék létesítése által meghiusittassók. Minthogy pedig a szeszadó két tótele közötti különbözetnek törvényileg már elrendelt fokozása a fentebb emiitett okból mindeddig nem volt érvényesíthető s előreláthatólag közel jövőben sem lesz érvényesíthető, más, részünkről egyoldalulag is alkalmazásba vehető oly intézkedésre van szükség, mely a kontingentálás czélzatának biztosítására alkalmas. Ezt az intézkedést képezi a jelen javaslat 1. §-ában tartalmazott tilalom, mely további új ipari szeszfőzdék üzem behelyezését megakadályozza. E tilalom alul kivételt enged a javaslat ama szeszfőzdéket illetőleg, a melyek felállítására a jelen törvényjavaslatnak alkotmányos tárgyalás alá való terjesztését megelőzőleg jogérvényes határozattal telepengedély adatott, a mi bővebb indokolást nem igényel. Továbbá kivétel teremtetik a czukorgyári vállalkozók által kizárólagosan a saját czukortermelósükből nyert melasz feldolgozására üzembe helyezendő ipari szeszfőzdékre nézve, melyek külön engedély alapján létesíthetők lesznek. Ez abból az okból szükséges, mivel czukortermelósünk terjedésével s növekedésével melasz termelésünk is növekedik s a melasz megfelelő értékesítésének ily módon történő biztosítása által lehetővé kell tenni azt, hogy
