Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.
Irományszámok - 1910-796. Törvényjavaslat az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról
478 796. szám. A közigazgatás terén annyira kivánatos egyöntetű eljárás szempontjából, valamint figyelembe véve azt a számos vonatkozást, amelyben az önkormányzati testületek kötsógvetósei, különösen pedig a vármegyék az állami javadalmazás révén, a városok és a községek pedig az állami segélyek és az állami hozzájárulások révén az állami költségvetéssel vannak: kétségtelen, hogy sok érv szólana a mellett, hogy az emiitett önkormányzati testületek költségvetési időszaka összhangba hozassék az állami költségvetési évvel és ennek megfelelően a költségvetések és zárszámadások megállapítására ós felülvizsgálás végett való felterjesztésére megállapított határidők az új rendhez képest megváltoztattassanak, azonban ily irányú intézkedéseknek lényeges akadálya az, hogy az állami adóév jövőre is változatlan marad, vagyis a naptári évvel esik össze. Minthogy pedig a helyhatósági szolgáltatások, nevezetesen a vármegyei pótadók, a törvényhatósági városok házi adója, valamint a községi pótadók egyénenkénti kivetése a »folyó óvi« (vagyis a költségvetési évben kivetett) egyenes állami adók meghatározott százalékában történik: ennélfogva a vármegyék, városok és községek költségvetési évének július hó 1-től június hó yégeíg terjedő időre való megállapítása esetén a pótadók egyénenkénti kivetését a tervezett uj költségvetési év első felében (július—deczember) más állami adóösszeg alapján kellene teljesíteni, mint a második felében (január-június), ami nemcsak a költségvetés készítése alkalmával a pótadószázalék meghatározásánál okozna nehézséget, hanem egy évben kétféle pótadókivetést tenne szükségessé. Az egyes szakaszok részletes indokolásául szolgáljanak a következők: Az 1. §-hoz. Ennek a szakasznak első bekezdése a költségvetési évnek kezdetét július l-jével és végét június 30-ával állapítja meg, az 1897. évi XX. törvényczikk 1. §-ában megállapított költségvetési évet tehát az általános indokolásban részletesen ismertetett indokok alapján — tartamának változatlan fentartása mellett — egy fél évvel későbbi időpontra helyezi át. A második bekezdésben ennek megfelelően — az 1897. évi XX. törvényczikk 2. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés módosításával — az egyes tárczák költségvetési előirányzatának a pénzügyministerhez leendő juttatásának időpontja is későbbre volt áthelyezendő. Hogy azonban az állami költségvetésnek idejekorán leendő hatálybalépte ezáltal is biztosittassók, a pótkezelósi időszak vége ós a jövő évi költségvetési évre vonatkozó részletes előirányzatnak a ]. ónzügjministerhez leendő juttatása tekintetében megállapított végső időpont között az említett törvényszakasz szerint 3 hónapban meghatározott időköz 2 x /2 hónapra szállíttatik le. A harmadik bekezdésben állapittatik meg az a végső időpont, amelyben a megelőző évre vonatkozó zárszámadást az állami számvevőszék elnöke észrevételeivel együtt a ministertanácscsal közölni tartozik, még pedig olyképen, hogy az 1870. évi XVIII. törvényczikk 22. §-ában megállapítva volt ez az időpont — a költségvetési és számadási év félévi eltolódásának megfelelően — ugyancsak egy félévvel későbbi időpontra, azaz szeptember 1-jéről márczius 1-jére helyeztetik át. A zárszámadás a mioisterelnök által haladéktalanul lévén az országgyűlés elé terjesztendő (1870. évi XVIII. t.-czikk 22. §-a), a költségvetési előirányzatnak az országgyűlésen, illetőleg a pénz-
