Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-795. Törvényjavaslat némely kincstári ingatlanok eladásáról és illetőleg elcseréléséről

795. szám. 471 eszközt nyújtani. Olyan ezél ez is, amelynek a valóságos szükséggel arányos szolgálatára a földmívelósügyi kormánynak költségvetésileg rendelkezésére bocsátható szerény hitelösszegek megközelítőleg sem elegendők, de amelyet a lehető leghathatósabban szolgálni szinte parancsoló állami érdek, mert a kincstári birtokba beékelt idegen ingatlanok folytán évről-évre kivédhetetlenül ismétlődő erdei kihágások és kártótelek a kincstári erdőket a jelen ós a jövő szempontjából egyaránt igen nagyórtékű közvetlen éi közvetett veszteségekkel sújtják s emellett több helyen a kincstári erdők feltárását, berendezését, gondozását, gazdasági fejlesztését és célszerű kezelését is szerfölött nehezítik ós drágítják. Ezek miatt elodázhatatlanul gondoskodni kell ebben az irányban is olyan megoldási módról, amely a segítést leginkább sürgető bajoknak a való szükséggel arányos mértékben való sürgős orvoslását az államháztartás ujabb megterhelése nélkül lehetővé teszi. Erre legmegfelelőbbnek mutatkozik a kincstári erdőbirtokok zömétől félreeső fekvésű kisebb terjedelmű és ennélfogva kezelés és gondozás tekintetében aránytalanul költséges olyan kincstári birtokrészeknek czélszerű eladás vagy csere útján való felhasználása, amelyeknek a kincstár birtokában való megtartását az azzal járó áldozatokkal fontosság tekintetében legalább is felérő érdekek nem kívánják. Ilyeneknek találtam 8 erdőigazgatási hivatal kerületében 41 darabban elszórva összesen mintegy 9410 kat. hold erdőterületet, 4 kat. hold belsőséget, 54 kat. hold legelőt, 697 kat. hold rétet és 13 kat. hold földadó alá nem eső felületet, összesen mintegy 1,084.000 korona fa- ós 3,425 000 korona talaj értékkel-(az utóbbihoz számítva néhány eladandó épület értékét is). E birtokrészek a fentiekben megjelölt czélt a megszerzendő idegen belzetek tulajdonosaival történhető megállapodásokhoz képest, részint közvetlen vagy közvetett birtokcserékre való felhasználás utján, részint a készpénzzel való vásárláshoz szükséges összeg megszerzése, részint pedig a cseréhez esetleg szükséges idegen Ingatlan megvétele czéljából való eladás útján szolgálhatják. Épen ezért felhasználásuk, illetőleg eladásuk vagy elcserólésük módja tekintetében a törvénytervezet megszorító intézkedéseket nem tartalmaz, nehogy azokkal az akczió sikeres lebonyolításához nélkülözhetetlen szabad mozgás a czélrajutást nehezítő, sőt esetleg veszélyeztető hatású korlátozást szenvedjen. Azt azonban az állandó mezőgazdasági mívclésre nem alkalmas talajú erdők fentartásának nagy közgazdasági jelentőségére való tekintettel határozottan kiköti, hogy az eladásra és elcserélésre felhasználható erdőknek az 1879 : XXXI. t.-cz. 2. vagy 4. §-ának hatálya alá eső részeit csak olyan birtokosok tulajdonába szabad átbocsátani, akik erdejüket az idézett törvény 17. §-a értelmében a földmívelósügyi miniszter által megállapított gazdasági üzemterv szerint kötelesek kezelni, s ennek következéseképen a tulajdonukba átmenő ilyen kincstári erdőrésznek fentartása biztosítottnak tekinthető. Az adásvételi és csereügyletek lebonyolításának lehető könnyítése érdekében kívánatos levén,hogy a befolyó pénzekkel a földmívelósügyi miniszter rendelkezhessék, a törvénytervezet 6. £-a úgy intézkedik, hogy az ingatlan eladások és cserék során befolyó jövedelmet a jelen törvény értelmében való felhasználásáig az erdővásáiiási alapban, illetőleg az országos telepítési alapban kell kezelni, a külön értékesített faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig felhasználásáig alapszerűleg kell kezelni és gyümölcsöztetni. Folytatólag biztosítja azonban a tervezet az országgyűlés beható ellenőrzésének lehetőségét, amennyiben a 7. §-ban elrendeli, hogy a földmívelósügyi