Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-794. Törvényjavaslat az aldunai III., IV. és V. számú öbölzetek ármentesitéséről

464= 794. szám. illetőleg leszámítva a töltések és a kisajátított területek hasznosításából várható 50.000 K-át 1,352.000 K vagyis holdankint 21 K 7472 f. Attól az időtől kezdve azonban, amikor a társulat már adóvisszatórítést fog nyerhetni (7. §.), az évi teher ennek összegével apadni fog. A 4. §-ban felhatalmazás adatnék arra, hogy a pénzügyminiszter a 20,700.000 Kval megállapított effektiv szükséglet fedezésére az alakítandó társulat érdekeltsége terhére legalább 50 óv alatt törlesztendő kölcsönt vegyen fel. Az 5. §-ban gondoskodni kellett az alapszabályok megalkotásáról és pedig arra az esetre is, ha az alapszabályokat a közgyűlés nem, vagy pedig jóvá nem hagyható alakban állapítaná meg. A 6. §-ban foglalt rendelkezés arra való tekintettel szükséges, mert megeshetik hogy az árvédelmi munkálatok befejezéséig, amikor már kivetések lesznek eszközlendők, a vizjogi törvényben előirt eljárás során az osztályozás és kivetési kulcs megállapítása még nem nyer teljes befejezést. A 7. §. az annak idején folyósítandó adóvisszatórítés ügyét rendezi, azzal számolva, hogy a munkálatok teljes befejezését követő öt év után várható csak az ármentesítés ós belvizszabályozás javító hatásának érvényesülése. A 8. §-ban törvényileg engedélyeztetnék ez a segély, amelyet az ártéri községek mint ártéri birtokos erkölcsi testületek, valamint Borcsa ós Bárányos községek magán birtokosai részére kilátásba helyeztem. E segélyezés a fentebb erre nézve már részletesen kifejtettekben találja indokát. Itt még csak azt jegyzem meg, hogy e segélyben a vitás területen birtokos községeket is részesíteni szándékozom. A 9. §-ban a hivatalból alakítandó ós az 1885: XXIII. t.-cz. 116. §-ának rendelkezéséhez képest már ennélfogva is a közérdekből fentartandók sorába jutó társulatra nézve, a fentebb idézett törvényczikk 115. §-ának első ós második bekezdésébe foglalt rendelkezéseknek szemmeltartásával, ezenkívül azonban a czólbavett ármentesítés kérdésénél fennálló és mérlegelés alól szintén el nem vonható különleges körülményeknek latba vetésével" az mondatnék ki, hogy ha a társulati védművekbe befektetendő alaptőkének az 1881 : évi XLII. t.-cz. szerint kiszámítandó összege meghaladná holdankint a 300 K-t, akkor ezt a többletet, valamint a későbben pótlólag befektetendő alaptőkét az állam viseli. Az 1885 : XXIII. t. ez. 115. §.-a, amely első bekezdésében a közérdekű társulatok által viselhető maximális megterheltetést általában a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosának 60°/

0-ában, illetőleg az u. n. fensiki árterekre nézve 20%-ban állapítja meg, második bekezdésében akkópen rendelkezik, hogy azoknál a társulatoknál, amelyek árterei az új földadókataszterben még a mentesítés előtti állapotok szerint vannak feltéve, az általuk viselhető teher nem a fentebbi mód szerint, hanem — alakultak legyen azok önkényt vagy alakítattak legyen az 1885 : XXIII. t. ez. 82. §-a értelmében — a szabályozás által elért értékemelkedéshez képest külön eljárás szerint állapítandó meg. Ennek a külön eljárásnak szabályozása iránt a pénzügyminiszter úr — hivatali elődömmel egyetértőleg — 1896. évi deczember 7-én 81989. sz. a. rendeletet adott ki. E rendelet értelmében ily, az adóalapul szolgáló kataszteri munkálatokban még az ármentesítés előtti állapot szerint felvett árterekkel bíró társulatok által viselhető maximális teher szintén az ármen-