Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-794. Törvényjavaslat az aldunai III., IV. és V. számú öbölzetek ármentesitéséről

462 794. szám. a szóbanforgó öbölzetek ármentesítése kiemelkedik a magánérdekű műveletek körzetéből és közérdekű feladatként való minősítésre méltán tarthat számot. Figyelemben tartandó itt első sorban az, hogy nemcsak majdnem 25.000 kat. holdnyi kincstári és közalapítványi, tehát közczélokra rendelt birtok vár csakis ármentesítés útján biztosítható kellő kihasználásra, hanem a vitás területekre esőkön kivül közel 26.000 kat. holdnyi községi vagyon is. De még jobban kidomborodik a közérdekűség szempontja, ha latba kerül, hogy az országnak eme nemzetiségileg exponált és most gyéren lakott vidékét az ármentesítés után megfelelő módon lehetne benépesíteni. Nem maradhat továbbá tekinteten kívül, hogy a tervezett védtöltesek jelentékeny mórtékben birandnak mederképzo hatással és mint ilyenek a szabályozás érdekeit is szolgálni fogják. Ezeknek a körülményeknek mérlegelése és annak szemmel tartása, hogy az előbb már vázolt sajátlagos viszonyok között az ármentesítósi munkálatoknak államilag való végrehajtására feltótlenül szükség van, indított arra, hogy az aldunai III., IV. és V. számú rótöbölzetek ármentesítése kérdésének kellő módon való megoldására törvényhozási intézkedést kérjek. Az előadottak után a benyújtott törvényjavaslat egyes szakaszaihoz csak annyiban szükséges bővebb megokolást fűznöm, amennyiben azt egyes részletek kellő megvilágítása megkívánja. Az 1. §:ban a hivatalból való társulattá alakítás, a 2. §-ban a munkálatoknak államilag — ministeri biztos által — való végrehajtása mondatnék ki. Itt a bevezető részben már érintett arra a helyzetre való tekintettel, hogy az ármentesítés oly területekre is kiterjedne, amelyek hovatartozósága Magyarország és Horvát Szlavonországok között vitás, — szükséges a következőket megemlítenem. E vita a határkérdésnek a folyamaiban levő, de előreláthatólag még hosszabb időt igénylő tárgyalások útján leendő rendezésével fog eldöntést nyerni. Miután azonban a vitás területek a tényleges állapot szerint HorvátSzlavonországok igazgatása alatt állanak, e helyzetben nem áll fenn annak a lehetősége, hogy az ezen törvényjavaslat értelmében alakítandó társulatba a vitás területek is bevonassanak. Miután viszont az ármentesítés csakis a vitás területeket is befogó töltés vonal létesítésével nyerhet helyes megoldást és ily, az együttes védelemre alkalmas töltésvonal építését a vitás területeken birtokos horvátszlavonországi községek is élénken kívánják: ennek keresztülvitelére nézve Horvát-Szia von ós Dalmátországok országos kormányával a következőkben állapodtam meg: A III., IV. és V. számú aldunai rótöbölzetek ármentesítésére a társulatot — ezen javaslatomnak törvényerőre emelkedése esetén — kizárólag az öbölzeteknek a vitás területeken kívül eső érdekeltségéből alakítanám meg és a megalakítás alkalmával kimondanám, hogy a társulat által létesítendő azoknak a víziműveknek engedélyezése iránt, amelyek a vitás területekre esnek, Horvát-Sziavon ós Dalmátországok illetékes vízügyi hatóságához kell fordulni, továbbá, hogy a társulatnak a vitás területek érdekeltjeivel — akik, hacsak a határkérdés annak idején való megoldásával a területek nem fognak Magyarországhoz csatoltatni, a társulat tagjai a jövőben sem lesznek — Horvát-Sziavon és Dalmátországok bánjával egyetértő jóváhagyásom alá eső egyezségben kell rendeznie azt, hogy ez a külön érdekeltség a társulati