Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-787. Az igazságügyi bizottság jelentése a budapesti központi kir. járásbíróság felállításáról és egyéb szervezeti szabályokról szóló 770. számú törvényjavaslat tárgyában

787. szám. 429 határozása természetes következménye annak, hogy az új polgári perrendtartást életbelópteto 1912 : LIV. t.-c. 3, >-a hatályon kívül helyezte az egész 1881 : LIX törvénycikket, tehát 104. §-át is, amelyben a jelen javaslat G. §-ával megegyező rendelkezés volt és hogy az említett 1912 : LIV. t.-c. 84 §-a megszüntette a budapesti kir. kereskedelmi ós yáltótöryényszóket, amely a budapesti és a pestvidéki törvényszék területén a kereskedelmi csődeljárásra illetékes volt, tehát szükséges ezt az illetékességet újra szabályozni; a közjegyzői állás betöltésére vonatkozó 7. §-t a tömeges és már eleve fölösleges kérvónyezés mellőzésének szempontja indokolja; az életbeléptetésről és a végrehajtásról szóló 9. és 10. §. külön indokolásra nem szorul. A bizottság ennélfogva a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, csupán részletekben tett rajta két módosítást. Ezek a módosítások a következők: A 2. §. második bekezdését szükségesnek találta a bizottság következő mondattal kiegészíteni: »Az 1907: I. t.-c. 3. §-át is megfelelően alkalmazni kell a budapesti központi kir. járásbíróság vezetőjére és a budapesti kir. törvényszék másodelnökére, ha kir. kúriai bírói címmel és jelleggel vannak kinevezve vagy felruházva. « Az 1907. évi I, t.-c. 3. §-a ugyanis azt rendeli, hogy a kir. kúriai bírói címmel ós jelleggel felruházott ítélőtáblai bírákat ós törvényszéki elnököket a kir. Kúria bíráival egyenlő rang ós az állami tisztviselők V. fizetési osztályára nézve megállapított javadalmazás illeti meg, továbbá hogy az említett bírák és elnökök és a kir. Kúria bírái egy országos létszámba foglaltatnak. Nincs semmi elfogadható indok arra, hogy a budapesti központi kir. járásbiróság vezetője és a budapesti kir. . törvényszék másodelnöke, akik nagyfontosságú ós nagy munkát ki vánó vezető állást töltenek be, kir. kúriai birói címmel és jelleggel felruházásuk esetében kedvező'lenebb elbánásban részesüljenek, mint a kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott többi ítélőbírák. Ezért terjesztette ki a bizottság az 1907 : I. t.-c. 3. §-át az említett járásbírósági vezetőre és másodelnökre. , A 6. §. utolsó bekezdése nem rendelkezik a kir. ítélőtáblák tanácselnökeinek ós a koronaügyész helyetteseinek fegyelmi bíróságáról Minthogy nyilvánvaló, hogy ezek is ugyanaz alá a fegyelmi bíróság alá tartoznak, amelyet a 6. ij. utolsó bekezdése az ott felsorolt személyekre kijelöl, a bizottság szükségesnek találta ezt határozottan kijelenteni és ezért a 6 §. utolsó bekezdésének elejét a következőképpen szövegezte: »A, kir. Kúria elnökei, tanácselnökei és bírái, továbbá a kir. ítélőtáblák elnökei és tanácselnökei, úgyszintén n koronaügyész és helyettesei feletti fegyelmi < stb. " .''•• v Mindezeknél fogva a bizottság az idecsatolt törvényjavaslatot azzal' a tiszteletteljes javaslattal terjeszti a tisztelt Képviselőház elé, hogy azt mind általánosságban, mind a javaslatba hozott módosításokkal részleteiben is elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1913. évi május hó 20-án. iá. Erdély Sándor s. k., Niamessny Mihály s: k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.