Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-773. Törvényjavaslat a dunántuli, zalavölgyi és körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati (Magyar délnyugati) helyi érdekű vasút részvénytársaságok vasútvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a zalalövő-zalaegerszegi, valamint a zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyiérdekű vasutak engedélyezése tárgyában

300 773. szám. A helyi érdekű vasúton a következő állomások létesíttetnének: 1. Batyk állomás . . . . . .... . . 400 m. hosszal 2 Mikosdpuszta állomás . . ...... . 280 » » 3. Szajkierdő rakudóhely . . . ... . . . 170 » » 4. Hosszúpereszteg állomás ... . ;

. . . .-430 > » 5. Vashosszúfalu állomás . . . . . . . '.•"*• . 250 » » 6. Pusztaláncz kori. forgalmú állomás- . ; . . 200 » » 7. Káld vizállomás . . .... . . . . . 480 » » 8. Vásárosmiske állomás . . 250 » » 9. Gercze állomás . . .'....-.. . . . . . 430 » » 10. Sitke állomás . -250 » » 11. Rábasömjén állomás. '."" .... 250 "» i 12. Felsőpaty állomás . . . 250 » » 13. Pózsamajor rakodóhely • . '•'. 200 » » 14. Mesterháza-Póiiádony állomás 200 » » 15.

: Damonya kori. forgalmú állomás . . ' . . . 200 » » 16. Bő állomás 430 » » 17. Csepreg állomás . . . . . ••. . : . . . 430 » » 18. Vis állomás . . . . . . 250 » » 19. Loosmánd vizállomás 480 » » 20. Répczesarud állomás 250 » » 21. Borsmonostor állomás 250 » ? 22. Alsólászló állomás 250 » » Ezeken kivül a már meglevő Zalabór, Hegyfalu, Sárvár, Bük, Felsőlászló, Rötfalva-Rendek és Kőszeg állomások az új helyi érdekű vasút csatlakozása folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakitandók és kibővitendők lesznek. A helyi érdekű vasút tényleges építési ós üzletberendezési tőkéje 12,404.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 130.706 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 564.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 46.000 korona, végül a szükséghez képest előállítandó hóvódművek, valamint az esetleg szükségessé váló vizbeszerzések, vizjavitások költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap alkotására pedig 60.000 korona fordítandó. A mennyiben a mindezekre szükséges utóbbi költségek a külön tartalékalap összegét túlhaladnák, a fedezetlenül maradó költsógösszegek az építési tőkéből volnának szolgáltatandók, ha pedig a külön tartalékalapban a rendeltetésszerű felhasználása után valamelyes összeg fennmaradna, az a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 12,404.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 4,341.400 korona erejéig törzsrészvények, 65°/o-a, vagyis 8,062.600 korona erejéig pedig 84°/o-os árfolyamon számított elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. A 4,341.400 koronát tevő törzsrészvénytőke részbeni fedezésére az érdekeltség részéről 2,045.500 korona biztosíttatott. Az 1888. évi IV. t-czikk 4. és 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: a) postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő • ,