Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-747. M. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:V. t.-czikk) az 1912. számadási év III. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról

747. szám. 73 B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások. VII. fejezet. 6. czímhez. (M. Jcir. postatakarékpénztár.) A 2. »A m. kir. postatakarékpénztár czéljaira vásárolt s a Szabadság-tér 10., 11. és 12. szám alatt levő ingatlanok után felmerülő fentartási költségek, közadók és egyéb kiadások« rovaton utalványozott 4.369 K 27 f ujabb előirányzat nélküli kiadás annak következtében állott elő, hogy az 1912. évi XXXIX. törvényczikk felhatalmazást adott a fentebb emiitett ingatlanok megszerzésére, az azoknak kezelésével járó költségekről azonban az 1912. évi állami költségvetésben gondoskodni nem lehetett, miért is az e czímen felmerülő szükséglet előirányzat nélküli kiadásként volt utalványozandó. 9. czímhez. (Magyar kir. államvasutak.) A 2. »Büntettekből származó és fedezetlenül maradt kincstári követelések végleges elszámolására* rovaton kimutatott 1.089 K 97 f ujabb előirányzat nélküli kiadás lopásból eredő behajthatatlan követelések és meg nen> térülő károk leírásából származik, s minthogy ily veszteségek fedezetéről — azok természeténél fogva — a költségvetésben előre gondoskodni nem lehetett, azokat mint előirányzat nélküli kiadásokat kellett elszámolni. b) Beruházások. IV. fejezet. 5. czímhez. (Magyar királyi államvasutak.) A külön törvényes felhatalmazás mellett az 1907. évi XX. t.-cz. alapján a balatonvidéki vasút megépitésére utalványozott 84.288 K 01 í túlkiadást az a körülmény tette szükségessé, hogy az épités folyamán kitűnt, hogy a vasút forgalma lényegesen meghaladja majd az 1907. évi XX. t.-cz. megalkotásánál számba vett forgalom mértékét, minélfogva a vasút teljesítőképességének fokozása érdekében különféle olyan létesítmények és munkálatok váltak szükségessé, melyek a törvény meghozatala alkalmával még előre láthatók nem voltak. Minthogy pedig az államvasutakra nézve pénzügyi és közgazdasági szempontból is előnynyel járt az a körülmény, hogy a szükségessé vált pótmunkák a vasútépítéssel kapcsolatosan végeztettek és fejeztettek be, mert ilyenképen már a vasút megnyitása alkalmával képes volt az államvasút a tényleg mutatkozott fokozott forgalmi igényeket kielégíteni, ennélfogva az ezen munkálatokból származó szükségletek költségeit — fedezet hiányában — tulkiadásként kellett elszámolni, annál is inkább, mert a túllépés összege számszerű pontossággal a végleges leszámolás előtt nem volt megállapítható. A 32. »Előirányzat nélküli bevételekből (járulékokból) fedezendő különféle beruházások, minők állomások és vágányok létesítése és bővitése«, továbbá a 33. »Helyi érdekű vasutak által csatlakozó állomások bővítéséhez befizetett hozzájárulásokból fedezendő beruházási kíadások«, s végül a 36. »Helyi érdekű vasutak által forgalmi eszközök beszerzésére befizetett hozzájárulásokból fedezendő beruházási kiadások« rovatokon elszámolt 168.677 K 37 f, 186.420 K 98 f és 85.591 K ujabb előirányzat nélküli kiadások teljes fedezetet nyernek az érdekelt vasúttársaságok által az emiitett czélokra teljesített és a rendkívüli bevételek között elszámolt befizetésekben. Képvh. iromány. 1910—1915. XXV. kötet. 10