Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-CXXXVI. Törvényjavaslat a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módositása és kiegészitése tárgyában

508 OXXXVI. szám. alkalmas-e, figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát. 3. §• Az 1890. évi II törvónyczikk- 1. §-ának ós a jelen törvény 2. §-ának sérelme nélkül hatályát veszti az 1890. évi II. törvónyczikk 3. §-ának 2. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a belajstromozásból ki vannak zárva ós ennélfogva kizárólagos használati jog megszerzésére nem alkalmasak az oly védjegyek, a melyek pusztán számokból vagy betűkből állanak. . - . • • • • 4. §. Az 1890. évi II. törvónyczikk 9. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A vállalat uj tulajdonosa abban az esetben, ha a vállalatot nem jogelődének változatlan czége alatt folytatja, köteles a vállalathoz tartozó védjegyet saját nevére átíratni. A mig ez az átírás meg nem történt, az uj tulajdonos a védjegyek oltalmáról szóló törvényben biztosított jogait nem érvényesítheti és a hatóság a védjegyre vonatkozó értesítéseket továbbra is, még pedig teljes joghatálylyal, a bejegyzett tulajdonossal közli. 5. §. Az 1890. évi II. törvónyczikk 21. §-ának c) pontja hatályát veszti. Ugyanezen §. d) pontjából »a 3. és 4. §. szerint« szavak kihagyatnak. Az 1890. évi II. törvónyczikk 32. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Nemzetközi szerződés vagy egyezmény hiányában külföldi vállalatok tulajdonosait a védjegyek oltalmáról szóló törvényben biztosított védelem annyiban illeti meg, a mennyiben az illető állammal e részben viszonosság van megállapítva. A kereskedelemügyi minister a viszonosság megállapítását a hivatalos lapban rendelettel közzé teszi. 7. §. Az 1895. évi XLI. törvónyczikk 5. § ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az a külföldi, a kinek czége az országban bejegyezve nincs, csak abban az esetben érvényesítheti az 1890. évi II. törvónyczikk, valamint a jelen törvény alapján jogait, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, a ki a jelen törvény hatályosságának területén állandó lakással bír. Ez a rendelkezés a folyamatban levő bejelentésekre és a már bejegyzett védjegyekre