Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-751. Törvényjavaslat a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módositása és kiegészitése tárgyában

216 751. szám. 1890. évi II. t.-cz. 32. £-ában ide vonatkozólag csupán a következő rendelkezés foglaltatik: ^Külföldi vállalatok védjegyeinek, valamint a nevek, czégek, czímerek vagy más üzleti megnevezések védelmére nézve az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók « Nem szabályozza tehát és még az általános jogelveket sem állapítja meg a védjegytörvény arra az esetre, ha a védjegy oltalmát nálunk is igénybevenni szándékozó külföldi alattvalók hazájával Magyarországnak nincs államszerződése. Ezen hiány következtében ily külföldiek nálunk egyáltalán nem szerezhetnek védjegyoltalmat, mert a védjegytörvény az oltalom megszerzésének módjára nézve ezek tekintetében az államszerződésekre utal. Annak, hogy a nem szerződéses államok polgárai nálunk egyáltalán nem szerezhetnek védjegyoltalmat, egy további következménye az, hogy magyar állampolgárok tényleges viszonosságra való hivatkozással sem vehetik igénybe a védjegyoltalmat oly országokban, a melyekkel szerződéses viszonyban nem állunk ugyan, de a mely ország a viszonosság fenforgása esetén az illetőket oltalomban részesiteni hajlandó volna. Védjegytörvényünk ezen hiánya ujabban különösen a tengerentúli kiviteli forgalmunkban nyert jelentőséget, amennyiben védjegyes árúink részére ezekben az országokban ma azért nem szerezhető oltalom, mert az Eszakamerikai Egyesült-Államok, Brazília, Kuba, Mexico, Domingo, Japán és Tunisz kivételével nem tartoznak az ipari tulajdonjogi Unióhoz s mert a kiviteli czégeink az erészbeni viszonosság itteni fennállására azokban az országokban ma nem hivatkozhatnak. A törvényjavaslat 6. §-a lehetővé kivánja tenni, hogy egyrészt ily államok alattvalói Magyarországon, másrészt a magyar állampolgárok ezen országokban a viszonosság fenforgása alapján biztosithassák védjegyeik oltalmát. A viszonosság fennállása a hivatalos lapban közzéteendő ministeri rendeletben fog megállapittatni. A 7. §-hoz. A külföldiek jogviszonyait van hivatva rendezni a jelen törvényjavaslat 7. §-a is, és pedig a képviselet tekintetében A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-cz. 15. §-a és az ipari minták oltalmát szabályozó 107 709 '1907.- sz. rendelet 5. i;-a akként intézkedik, hogy a szabadalmi törvény, illetve a mintaoltalmi szabályok alapján azok, a kiknek az országban állandó lakhelyük nincs, jogokat csak akkor szerezhetnek ós a szerzett jogot csak akkor órvényesithetik, ha belföldön lakó képviselőt neveznek. Védjegyjogunkban ez az elv jelenleg még nincs keresztülvive s az e részben érzett hiány megszüntetését czélozza javaslatom ezen szakasza, a mely azonban mindaddig, a mig a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII. t.-czikkbe iktatott szerződés fennáll, ennek XVII. czikke értelmében a Magyarországon oltalomban részesülő osztrák védjegyekre nem nyer alkalmazást.