Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

286 750. szám. meg a szóbanforgó tárgyat. A zárójegyzoknöyv kimondja, hogy azokban az országokban, a melyekben a használati minta ipari minta gyanánt tótetikl e, a bejelentés nem 12 havi, hanem csak négy havi elsőbbségi jogot élvez, vagyis ugyanannyit, mint az ipari minta. A 6. czikkhez tartozó zárójegyzőkönyv első bekezdése a védjegyek tartozéki (accessoricns) jellegét állapitja meg, a melynek következtében az egyes országok az unióbeliek védjegyeinek bejegyzése alkalmával követelhetik, hogy a védjegytulajdonos igazolja, miszerint védjegye a származási országban törvényes oltalomban részesül. A második bekezdés megállapítja, hogy a közhatósági czímereknek, jelvényeknek ós kitüntetéseknek (rendjeleknek, érmeknek) az illetékes hatóság engedélye nélküli használata, valamint az Unióhoz tartozó országok valamelyikében hivatalos ellenőrzési vagy hatósági jótállási bélyegekül bevezetett jegyeknek (jeleknek) az árúra alkalmazott védjegyben való használata a közrendbe ütközőnek tekinthető. Az ily jellegű védjegyek tehát az oltalomból a zárójegyzőköny alapján kizárhatók Természetes, hogy ha az illetékes hat'ság ezen adatok használatára engedélyt adott, a védjegy nem esik kifogás alá. Ezt állapitja meg a harmadik bekezdés A 6. czikkhez tartozó zárójegyzőkönyv negyedik bekezdése végül kimondja, hogy a védjegy nem tekinthető közrendbe ütközőnek azon okból, mert a védjegytörvény némely rendelkezésének nem felel meg, kivéve ha maga ez a rendelkezés is a közrend szempontjaira vonatkozik. Ezzel a megállapítással annak akarták elejét venni, hogy ne legyen fentartható egyes országoknak az a joggyakorlata, a melyek a kizárólag betűkből vagy számokból álló védjegyeket, mint hazai védjegytörvényeiknek meg nem felelőjelvényeket közrendbe ütközőknek nyilvánitották, s ez alapon zárták ki az oltalomból, a miről különben már az egyezmény 6. czikkéhez fűzött indokolás során volt szerencsém megemlékezni. B) A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi la'stromozására vonatkozó 1891. évi április hó 14-iki madridi egyezménynek Washingtonban 1911. évi június hó 2-án módosított szövege. Az 1. és 2. csikkeken érdemleges változtatások nem eszközöltettek. A 3. czikh azzal a rendelkezéssel egészíttetett ki, hogy a védjegyeknek a berni nemzetközi iroda hivatalos lapjában való közzétételével az ezen szűkebb egyezményhez tartozó Unió országok be fogják érni, s a bejelentő nem lesz kötelezhető arra, hogy az egyes országokban külön-külön tegye közzé védjegyét. Ezt eddig sem követelte egyik Unióország sem, s a pótlás csak a jövőben netán bekövetkezhető ily magyarázatoknak akarta elejét venni.