Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

202 750. szám. A 7. csikkhez. ' / A 7. czikk a régi egyezményből változtatás nélkül van átvéve. A 7. b) cdkkhez. A 7. b) czikk arra kötelezi az egyes Unióországokat, hogy személyegyesüléseknek védjegyeit is (az u. n. kollektív védjegyeket) szintén részesítsék oltalomban, feltéve, hogy az illető egyesülés a származási ország törvényei szerint jogszerűen áll fenn, és pedig akkor is, ha magának az egyesületnek nincsen is ipari vagy kereskedelmi vállalata. Azoknak a feltóteleknek a megállapitása, a melyek mellett ily kollektív védjegyek oltalomban részesülhetnek, az egyes országok belső törvényhozásának tartatott fenn. A kollektiv védjegyek intézményét jelenleg érvényben álló törvényeink nem ismerik. Védjegytörvényünk értelmében védjegyet csak árúk forgalombahozatalával foglalkozó természeti ós jogi személyek szerezhetnek; vállalat nélkül a védjegy fenn nem állhat. ,: A kollektiv védjegyek intézményével az a cél kívántatott elérni, hogy bizonyos ipari egyesülések, ugyanazon ipari szakma egyvidékbeli gyárosainak kötelékei, továbbá egyes vidékek ugyanazon nyerstermóny előállításával foglalkozó (bor-, paprika-, hagyma-, gyümölcs stb.) termelőinek szövetkezetei ós szövetségei védjegyet szerezhessenek, a melyet nem is az illető egyesülés, hanem csak annak tagjai használnának s a melynek segélyével különösen jó hírnévnek örvendő, kedvelt árujokat ilykép egyéb proveniencziáktól megkülönböztethetnék. Az egyezmény beczikkelyezésével csak azt ismerjük el, hogy kötelezve vagyunk az u. n. kollektiv védjegyeket is oltalomban részesíteni. A szóban forgó 7 b) czikk második bekezdése azonban teljesen szabad kezet hagy a magyar törvényhozásnak az oltalom előfeltételei olyatén megállapítására, a mint az a közszükségnek és a közérdeknek nálunk legjobban felei meg. Ha Magyarországon ezen intézmény meghonosítása nem volna kívánatos, az egyezményben vállalt kötelezettségnek eleget tehetnénk, a védjegytörvények oly módosításával, a mely csakis a külföldi kollektiv-védj egyek lajstromozásának ós oltalmának szabályozására szorítkozik. Minthogy azonban ezen intézmény, habár jelenleg még az ily védjegyjogok megszerzésére alkalmas szervezetek is csekély számban vannak, a jövőre való tekintettel a magyar közgazdaság szempontjából is hasznot hozónak Ígérkezik, a kollektiv védjegyek oltalmát általában lehetővé tevő törvénymódosítást vettem tervbe. Hogy idevonatkozólag konkrét javaslatokat a jelen alkalommal még nem terjesztek a törvényhozás elé, annak oka részben az egyezmények beczikkelyezésének sürgőssége mellett rendelkezésre álló időnek rövidségében, részben és pedig főleg abban a körülményben rejlik, hogy különleges viszonyainkra való tekintettel ezen intézménynek szabályozásánál nemcsak a gazdasági élet különös igényeivel, de az általános közérdekkel is kell számolni, a mi viszont első sorban a kereskedelmi, ipari ós termelői körök kívánalmainak ós erészbeni szükségletének megismerését teszik szükségessé. Egyébiránt az uj intézmény sikere érdekében még az intézmény meghonosítása előtt kell alkalmat ós időt adni az érdekelt köröknek arra, hogy a kollektiv védjegyeket közgazdasági haszonnal alkalmazó szervezetek létesítéséről különösen az őstermelés körében gondoskodhassanak.