Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-749. Törvényjavaslat az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztositása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről

162 749. szám. lődés képességét, s ha majd a kellő előfeltételek meglesznek, a melyek ma még, fájdalom, hiányoznak, nevezetesen első sorban, ha majd sikerülni fog közegészségi szolgálatunkat a perifériákon is kielégítővé tenni, akkor nem lesz akadálya annak sem, hogy természetes fejlődésként a gazdák, illetőleg munkaadók közvetlen ellátási kötelessége helyett a betegség esetén való ellátás tekintetében is a biztositás formájára térhessünk át. Az a lehetőség azonban, mely ajtót hagy arra, hogy egyesek incidentaliter más elbánás alá vonassanak, mint a hová a törvények szerint tartoznak, az óhajtott természetes fejlődést nem hogy előmozditaná, hanem kótsógkivül azt csak akadályozza és késlelteti, miért is ennek elejét kell venni. Javaslatom, mely az eddigi törvények intencióival ellenkező ily inoidentalis intézkedéseknek elejét kivánja venni, senkitől törvényes jogot ez nem vesz, de szabatosabb körülirás útján a meglevő jogoknak és kötelesség geknek oly tiszta képét kivánja adni, melyen mindenki eligazodhatik, s az utóbbi időben fenforgott állandó viták megszüntetésével ezen a téren az annyira kivánatos teljes jogbiztonságot teremtve, a gazdasági alkalmazottak betegség és baleset esetén való ellátására vonatkozó intézkedések természetes fejlődését megóvni kivánja. Áttérve a részletekre, az 1. §. a gazdasági munkások biztosítására szolgáló intézmény hivatalos elnevezését röviditi. Javaslatom a gazdasági és ipari munkásbiztositás kötelezettsége között világos határvonalat kivan vonni, e rövidítéssel tehát, mely az intézményt a hasonló hangzású névvel bíró másik országos pénztártól élesebben különbözteti meg, elejét kivánja venni azon utóbb mind sűrűbben előfordult zavaroknak is, melyek a két intézmény nevének összetévesztósóből állottak elő A 2. §. a törvényjavaslatra vonatkozó általános megjegyzésekben ismertetett kétségek eloszlatására szabatosabb körülírással rekapitulálja a gazdasági cselédekre, szegődményes iparosokra és a gazdasági gépmunkásokra a kötelező balesetbiztosítás és a betegség esetén való ellátás tekintetében alkalmazandó jogszabályokat. A 3. §. pedig a jövőben netalán felmerülhető hasonló kétségek eldöntéséről gondoskodik. Az e szakaszban foglalt »gazdasági alkalmazott* kifejezés alatt a mezőgazdaságnál, erdőgazdaságnál stb. alkalmazott összes cselédeket, munkásokat, napszámosokat, s általában azokat a személyeket kell érteni, a kikre vonatkozó törvények végrehajtása a m. kir. földmívelósügyi minister hatáskörébe tartozik. Az idevonatkozólag felmerülhető viták eldöntése tekintetében a földmívelósügyi minister a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg határoz. A 4. §. az életbeléptetésre és végrehajtásra nézve tartalmaz felhatalmazást. Ezeknek tiszteletteljes előterjesztése után kérem javaslatom elfogadását. Budapesten, 1913. évi márczius hó 7-én. Serényi Béla gr. s. n., m. Mr. földmivelésügyi minister.