Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-748. Törvényjavaslat a Japánnal 1912. évi október hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
748. szám 1909 1910 Árúk ezer yen értékben legyező .• . 837 922 fogkefe ....... 727 1.089 gyufa . . • 11.625 10.389 Ez adatok szerint Japán legfontosabb kiviteli czikkei a nyers selyem, a selyemszövetek, selyemárúk, vörösréz, szén, pamutszövetek, finomitott czukor, rizs, porczellánárúk, szalmafonásárúk, kámfor, papir, hal- és fókazsir. Kisebb mennyiségben kerülnek kivitelre eső- és napernyők, főleg az ázsiai kontinens részére, azután lakkozott faáruk, legyező, vasúti talpfák, ezeken kivül száritott gomba, szivarka, foszfor, menthol, soya-bab, vas- és aczélárúk, órák, fali ernyők, korall és kefekötőárúk. A kivitelt tekintve, Japánnak legnagyobb a külkereskedelmi forgalma Ázsiával (Koreát* is ideértve), a hová 1910. évben a kivitt árúk 406°/o-a jutott 186 millió yen értékben, továbbá Amerikával (32-3 0 / 0 ), azután Európával (235 0 / 0 ). E három világrészre Japán összkivitelének körülbelül 96°/p-a esik. t , A bevitelt tekintve, első helyen szintén Ázsia áll 226 millió yennel (493°/o), azután következik Európa (35-7°/°), Amerika (ir8 u A>). Tehát Japán összbeviteléből is, épúgy, mint összkiviteléből körülbelül 96°/° e három világrészre esik. Messze vezetne, ha Japánnak az összes országokkal való forgalmát ismertetni kivánnám. Ez okból a következőkben csak azon országokra leszek tekintettel, a melyek egyfeiől a viszonyok nagyobb hasonlósága, másfelől a forgalom mérvénél fogva, a mi szempontunkból fontossággal birhatnak. Ezek; Bevitel Kivitel Országok Összforgalom Japánba Japánból Eszakamerikai ezer yen értékben Egyesült-üllamok 198.401 54.699 143.702 Nagy-Britannia . 120.481 94.700 25.781 Németbirodalom . 55.113 43.946 11.167 Francziaország . 50.329 5.404 44.925 Olaszország 17.425 591 16.^34 Belgium 12.873 9.409 3.464 Ausztria és Magyarország 3.941 2.782 1.159 Svájcz . . • . 3.637 1.694 • 1.943 Svédország 3.315 3.059 256 Oroszország . 2.019 208 1.811 Németalföld . . 1.644 919 725 *) Bár Japán Koreát még az 1910. évben annektálta, Korea ez időszerint a régi japán vámterülettel szemben külön vámterületet képez. A Koreába való bevitelnél egyelőre (1920-ig) az annexiót kimondó deklaráczió értelmében, az annexió előtt érvényben volt vámok maradnak hatályban. Megjegyezni kívánom azonban, hogy — azzal a különbséggel, hogy Koreában a régi koreai vámok, a régi Japánban pedig az új japán vámtarifa tételei alkalmaztatnak, utóbbiak azon módosításokkal, a melyek Japán új tarifaszerződései által eszközöltettek, — a Japánnal kötött szerződés érvénye az egész japán államterületre, tehát ugy Koreára, mint a régi Japán területére egyaránt kiterjed (v. ö. szerz. XXII. czikk 1. részével).
