Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-731. Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

64 731. szám. Ezért, és mert a fentebb hivatkozott törvényes rendelkezés még inkább • növelte a kisebb helyeken és elszigeteltebben működő tanitók azon törekvéseit, hogy nagyobb és könnyebben megközelithető állomáshelyekre kerüljenek, a mi az ezen törekvéssel járó gyakori tanitó változás folytán az iskola nevelő hatását, szellemét és a tanítás sikerét igen kedvezőtlenül befolyásolja : ezen szakasz első kikezdése a fizetést, mely a személyhez kötött illetmény jellegével bir, és mely a nyugdíj összeg megállapításának is alapjául szolgál, a tanítóság által hangoztatott kívánsághoz képest, az állomáshelyre való tekintet nélkül, egységesen szabályozza. A fizetések általános pénzügyi hatását, indokolásom általános részében már méltattam és igy e helyütt, csak a kezdő javadalmazásra és a férfi- és nőtanitó közötti eltérésre szükséges kiterjeszkednem. A kezdő-javadalmazás a mi viszonyaink között nemcsak kielégítőnek, hanem kedvezőnek mondható, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tanitó már 19—20 éves korában kezdheti meg szolgálatát és hogy a közszolgálat egyéb ágazataiban alkalmazott tisztviselők, rendszerint csak 23—24 éves korban, gyakornoki minőségben kezdik és sokszor éveken át folytatják szolgálatukat minden díjazás nélkül; vagy ha díjazásban részesülnek is, úgy az, a menynyiben egyetemet végzettek, évi 1.000, a mennyiben középiskolát végzettek, tehát a tanítóéval egyenlőnek vett minősítéssel birnak, 800 koronában van megállapítva. A férfi- és nőtanitó fizetése között csekély mérvű eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy: a) kezdőjavadalmazásban a férfitanitó kettő, a nőtanitó pedig 4 évig marad; b) az I-ső fizetési osztály 2. fokozatában a férfitanitó 2.900 K, a nőtanitó 2.800 K, I-ső fokozatába pedig a férfitanitó 3.200 K, a nőtanitó 3.000 korona fizetést élvez. Ez az eltérés távolról sem minősithető a női munka lebecsülésének, hanem annak tulaj donitható, hogy a férfitanitónak, mint családfentartónak is nagyobb mérvű szükségletek kielégítéséről kell gondoskodnia és hogy két évvel idősebb korában juthat csak állásba mint a nőtanitó. Mig ugyanis a nőtanitó már 18-ik, addig a férfitanitó csak 19-ik életévének betöltése után szerezheti meg a tanítói oklevelet és ezen felül a férfitanitónak még egy évi tényleges katonai szolgálatot is kell teljesítenie. Az állami és nem állami tanitók lakáspénzei között mutatkozó különbség, az iskolafentartók anyagi helyzetében leli magyarázatát, hogy a lakáspénzt ezek saját anyagi forrásaiból kénytelenek fedezni. Tekintettel azonban arra, hogy a nem állami elemi népiskolai tanitók nagy része természetben nyújtott lakást élvez és mivel az iskolaföntartók több helyen a megállapított minimális lakpénznél nagyobbat biztosítanak, ez a lakbérleti különbség aránylag csak kevés tanítót (tanítónőt) érint anyagilag. 5. §• Ezen fizetési rendszer lényegéből folyik, amint az 1893. évi IV. törvényczikkben szabályozott és minden más hasonló fizetési rendszerben is tényleg érvényesül, hogy a magasabb fizetésbe jutásnak két módját különböztessük meg. Abban az esetben, ha az összes magasabb fizetések élvezetébe kizárólag a szolgálati időn alapuló automatikus előlépés útján lehetne jutni, semmi