Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-731. Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

731. szám. 57 Az 1907. XXVII. törvényczikk rendelkezése szerint pedig a tanitót az állomás helyekre való tekintettel 1.000, 1.100 ós 12000 koronás alapfizetés s ezen felül öt óvenkint esedékes, hat korpótlók illeti meg. Az I., II., V. ós VI. korpótlék évi 200 — 200, a III. ós IV. pedig évi 100—100 koronát tesz ki Az egységes fizetés elvének megvalósithatása szempontjából tehát oly megoldást kellett keresnem, a mely nemcsak az illetményeket, hanem a rend­szert is oly módon változtassa meg, hogy az alapfizetés ós korpótlék közötti különbség megszűnjék, az alapfizetés és korpótlék helyébe pedig az uj fize­tés lépjen. Ezt a megoldást szolgálja a jelen törvényjavaslat, a mely tulajdonkópen az 1907. XXVII. törvényczikknek novelláris megváltoztatása, s a mely az idézett törvénynek a nemzeti népoktatást biztosító részét érintetlenül hagyja, s annak csupán az illetményeket szabályozó rendelkezéseit módositja. A jelen törvényjavaslat egyik sarkpontja tehát, hogy megszünteti az alapfizetés és korpótlék kombinált rendszerét, ós a tanitói illetmények meg­állapításánál, az állami tanitókéhoz, illetve állami tisztviselők illetmény­megállapításához hasonlóan, az 1893. évi IV. törvényczikkben megállapí­tott illetményrendszert alkalmazza, fizetési osztályokkal és fizetési fokoza­tokkal. Ily módon, vagyis az egységes fizetési elv megállapítása folytán szün­tethettem meg kitűzött czélomhoz képest az állami és nem állami tanítók fizetésének rendszere között levő különbséget és csak ezzel a rendszerrel vált lehetővé az, hogy az állami és nem állami tanítók kezdő és végső fizetése egyenlő legyen. Nevezetesen, amíg az 1907. XXVI. és XXVII. törvény ­czikkek alapján elérhető végső fizetések között 400 korona különbség van, addig a javaslat a végső fizetést az állami és nem állami tanítóknál egy­aránt 3.200, a tanítónőknél pedig 3.000 koronában állapítja meg. Az állami és a községi ós hitfelekezeti tanítók fizetése között csak annyi eltérés marad jelen javaslatom szerint, hogy a harmadik fizetési osztályban a köz­ségi és hitfelekezeti tanítók, nem úgy, mint az állami tanítók 4—4, óven­kint, hanem 5—5 óvenkint lépnek a magasabb fizetési fokozatba; ós ehhez képest a II. fizetési osztályba csak a III. fizetési osztályban eltöltött 15 évi szolgálati idő leteltével, tehát három évvel később léptethetők elő, az államiakhoz képest. Ennek a rendelkezésnek hatását mutatja az alábbi összehasonlító kimu­tatás, mely az állami és nem állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők fizetési osztályait, fokozatait ós az ezekkel kapcsolatos fizetési összegeket a szolgálati évekhez viszonyítva tünteti fel. Képvh. iromány. 1910—1915. XXIV. kötet. 8

Next

/
Thumbnails
Contents