Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-730. Törvényjavaslat az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

38 730. szám azáltal, hogy a lakáspénzek a magasabb fizetési osztályokban magasabb öszszegekben állapittatnak meg. Ha tekintetbe vesszük ezen kivül még azt is, hogy az állami tanítók ugyanabban a családi pótlókban részesülnek, mint az állami tisztviselők egyéb csoportjai, úgy joggal állithatom, bogy a javaslat által tervezett fizetésrendezéssel az állami tanitók összes jogos ós móltányos igényei kielégítést nyernek ós ennélfogva mindaddig, a mig a XI —IX fizetési osztályokba sorozott állami tisztviselők illetményei nem változnak, az állami tanitók javadalmazásának felemelése sem indokolt. A kontemplált fizetésrendszer teljes megismerése czéljából már itt .ki kell terjeszkednem azon módozatokra, a melyek szerint a tanitó (tanitónő) a magasabb illetmények élvezetébe lép. A kezdő fizetésből ós alacsonyabb fizetési osztályból a közvetlenül magasabb fizetési osztályba a vallás- ós közoktatásügyi minister lépteti elő a tanitót, a mely előléptetésnél a szolgálati idő ós ezen felül még az állandó, két évenkénti minősités alapján megállapítandó érdemesség is irányadó. A kezdő fizetésből a III. fizetési osztályba a férfitanitó 2, a nőtanitó 4 évi szolgálati idő után, a II. ós I. fizetési osztályokba pedig úgy a férfi-, mint a nőtanitó, a közvetlenül alacsonyabb fizetési osztályban töltött 12 év után léptethető elő. Ugyanazon fizetési osztály keretén belül, az alacsonyabb fizetési fokozatból a legközelebbi magasabb fizetési fokozatba a férfi- és nőtanitó egyaránt 4 évenkint automatice lép elő. Ezen fizetési rendszer lényegéből folyik, — a mint az az 1893. évi IV. tör vény czikkben szabályozott és minden más hasonló fizetési rendszerben is tényleg érvényesül, — hogy a magasabb fizetésbe jutásnak két módját különböztessük meg. Abban az esetben, ha az össszes magasabb fizetések élvezetébe kizárólag a szolgálati időn alapuló automatikus előlépés útján lehetne jutni, semmi értelme sem volna annak, hogy a magasabb fizetések, osztályok és fokozatok szerint állapíttassanak meg. Az a körülmény, hogy a magasabb fizetési osztályba való előléptetés alkalmával a tanitó érdernesültsége, vagyis. működése és szolgálati magatartása is számba vétetik, semmiképen sem juttatja a tanitót hátrányos helyzetbe más tisztviselővel szemben, mert hiszen a közszolgálat minden ágazatában a tisztviselő nem automatice, hanem kinevezés útján juthat csak magasabb fizetési osztályba és a kinevezésnél nemcsak a tisztviselőnek a rangsorban elfoglalt helye irányadó, hanem érdernesültsége is elbírálást nyer. Sőt abban a tekintetben, hogy a tanitó érdernesültsége nem az előléptetés időpontjában, hanem a javaslat 12. §-a alapján minden két évben eszközlendő minősítéskor kerül elbírálás alá és a javaslat 13 £-a értelmében abban az esetben, ha az utolsó, illetőleg az utolsó két minősités alkalmával működése legalább »kielégítő -nek és szolgálati magatartása legalább • megfelelő«-nek minősíttetett, a megkívánt szolgálati idő leteltével előléptetése nem mellőzhető: más szolgálati ágban alkalmazott tisztviselővel szemben határozottan előnyösebb helyzetben lesz. Ezért a kötelességét hiven teljesítő tanítóra az érdemesültségnek elbírálása aggályos nem lehet. A kiválónak minősített tanitó pedig soron kivül is léptethető elő a magasabb fizetési osztályba. Megemlitendőnek tartom végül azt, hogy javaslatom az 1893. évi október hó 1-ét megelőző nem állami rendes tanítói szolgálatot is számba veszi az által, hogy a be nem számitható szolgálati időért 200, illetőleg 400 korona nyugdíjba beszámítható pótlékkal kárpótolja az érdekelt és erre érdemes tanítókat; továbbá azt, hogy az a különbség is, mely a szolgálati idő beszámítása