Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 363 ezek is felvétetnek. Ezért a 144. §. ötödik sorában a közreműködő egyén szavak után a »felesketett irnok« szavakat iktattuk be. A 147. és 148. §-hoz. A 147. és 148. §-ok kihágási büntetést szabnak azokra, akik a választás, vagy szavazás színhelyén a rendet zavarják, vagy a pártgyülósekre, pártünnepélyekre vonatkozó szabályokat megsértik. Könnyen előfordulhat, hogy ezen kihágás elkövetői, bár tettük tökéletesen beleillik a törvény meghatározásába, ugyanazon cselekményükkel súlyosabb bűncselekményt is követnek el. Nehogy tehát az a félreértés merülhessen fel, hogy az illetők ez esetben csak a jelen törvényben foglalt intézkedések alapján vonhatók felelősségre, helyesnek találtuk, ha a törvényben határozott kifejezést nyer, hogy a kérdéses kihágások csak annyiban esnek az itt megállapított minősítés alá, amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem vonhatók. Ezért a 147. §. első bekezdését a következő szövegre módosítottuk: »Aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendet zavarja, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő.« A második bekezdés változatlan. A 148. §. némi bővítéssel ós a fentebb előadottakra tekintettel a következőkép módosult: Aki a 84. §. értelmében be nem jelentett vagy meg nem engedett időpontban és helyen pártgyülést, illetőleg be nem jelentett vagy eltiltott pártünnepélyt, körmenetet rendez, úgyszintén az, aki a pártgyülésen, pár/ünnepélyen vagy körmeneten a rendet zavarja, vagy a közrend fentartása végett kiadott hatósági intézkedésnek vagy a feloszlató hatósági intézkedésnek nem engedelmeskedik, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büktetendő. A 152. §-hoz. Nehogy a 152. §. azon intézkedése, hogy a választási eljárás során felmerülő összes kiadások az államkincstárt terhelik, tévedésekre adhasson alkalmat, ezen §. második bekezdésében a »személyi és dologi kiadások« kifejezés helyett a »személyi és dologi hivatalosa kiadások kifejezést vettük fel A 153. §-hoz. A 153. §. a belügyminister kötelességévé teszi, hogy a választási eljárás során szükséges nyomtatványokkal a központi választmányokat ellássa. Helyesnek látszik a §. olyan szövegezése, mely kétségtelenné teszi, hogy az eljárásra hivatott közegek a belügyminister által megküldött ezeket a nyomtatványokat valóban kötelesek is használni. A választás alkalmával készített okmányok egyöntetűsége és szabatossága ezáltal nagy mértékben biztositatnók. Ezért a 153. §. szövegét a következőképen állapítottuk meg: »A névjegyzékek elkészítésénél és évenkinti kiigazításánál, továbbá a választási eljárásnál azokat a nyomtatványokat kell használni, amelyeket a belügyminister a központi választmányoknak e célra megküld,« 46*