Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-739. A vizügyi bizottság jelentése a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról szóló 358. számú törvényjavaslat tárgyában

294 739. szám. t.-cz., akár a jelen törvény értelmében valakinek — a kisajátitás esetét ki­véve — kártalanítás jár, a mennyiben a felek közt egyezség nem jött létre, a kártalanítás összegét is megállapítja. A felek közt létrejött egyezség tar­talmát a hatóság a határozatba felveszi. Ingatlannak szolgalommal terhe­lése esetében a kártalanítás összege kisebb nem lehet, mint az illető terület adókataszteri tiszta jövedelmének 50-szerese. Vizi dzolgalomnak, vagy a kikötői vagy rakodói használat szolgalmának (8. §.), vagy az e törvény 4. £-ában emiitett védőterületnek vagy a vele kapcsolatos tulajdoni korlátozásoknak megállapítása esetében a határozatot valamennyi telekkönyvi érdekeltnek kézbesíteni kell. Ha a határozat az érde­keltek valamelyikének bármely okból nem kézbesíthető, a hatóság a határo­zatot ügygondnok kezéhez kézbesitteti ós erről a hivatalos lapban egyszer közzéteendő hirdetmónynyel az érdekeltet azzal a felhívással értesiti, hogy helyette az ügyben az ő képviseletében mindaddig, a mig másként nem rendelkezik és ezt a hatóságnál be nem jelenti, az ügygondnok fog eljárni. A folyamodó, a kártalanítást igénylő vagy a telekkönyvi érdekeltek bármelyike a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, ha pedig a legfelső hatóság is határoz a kérdésben, e határozat kéz­besítését követő 15 napon belül az engedélyező hatóságnál bejelentheti, hogy a kártalanítás bírói megállapítását kívánja. Ebben az esetben a közigazga­tási hatóság a határozatot a tárgyalási iratokkal és tervekkel együtt hala­dék nélkül a kisajátítási törvény szerint a kártalanítási efj illetékes törvényszékhez teszi át, mely a kártalanítást a kisajátítási törvényben a kártalanításra nézve megszabott eljárás megfelelő alkalmazásával álla­pítja meg. « Ha az ingatlanra nézve a tulajdonossal szemben teher vagy tulajdoni korlátozás van a telekkönyvben bejegyezve, a jogerősen megállapított kár­talanítási összeget az illetékes telekkönyvi hatóságnál kell készpénzben letenni, mely azt a végrehajtási törvény szabályai szerint az árverési vételár felosz­tásának módjára a jogosultak között felosztja és egyszersmind az ennek foly­tán megszűnt terhek és korlátozások törlését hivatalból teljesiti. A kártalanítás jogerős megállapítása és összegének kifizetése előtt a köz­igazgatási hatóság határozata (1885 : XXIII. t.-cz. 168. §.) csak oly feltétel mellett vehető foganatba, hogy az engedélyes a kártalanítás fedezésére a bíróság által megállapítandó biztosítéki összeget, mely a közigazgatási ható­ság által megállapított kártalanítási összegnél kisebb nem lehet, készpénzben vagy óvadékképes s a letétel idejében jegyzett tőzsdei árfolyam szerint szá­mítandó értékpapírokban a törvényszéknél leteszi. A biztosítékul leteendő összeget az engedélyes kérelmére, szükség esetében a telekkönyvi érdekeltek és a szakértők meghallgatása után, a kir. törvényszék előzetesen és soron kívül hozandó végzésben állapítja meg, mely ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az 1885 : XXIII t.-cz. 170. és 171. §-a hatályát veszti. 27. S. Vizi szolgalomnak, valamint a kikötői vagy rakodói használat szolgal­mának engedélyezése, vagy a 4. §. alapján a védőterület megállapítása vagy az ezzel kapcsolatos tulajdoni korlátozások módosítása vagy kiegészítése iránt

Next

/
Thumbnails
Contents