Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-739. A vizügyi bizottság jelentése a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról szóló 358. számú törvényjavaslat tárgyában
739. szám. 287 Melleidet a 739. számú irományhoz. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról. . . : .'. (A vízügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Artézi kutak ós földalatti gyűjtőmű vek segélyével a vizet felszinre hozni csak előzetes hatósági engedély alapján szabad. Ha ily épitmény már meglévő hasonló műtől forrástól, vizfolyástól vagy csatornától 100 méternél, épülettől, vasúttól vagy közúttól 40 méternél nagyobb távolságra esik és nem mutatkozik annak a veszélye, hogy az uj mű által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata megcsökken,, vagy megszűnik: a hatóság a művek létesitósét a környezetet feltüntető vázrajzzal felszerelt kérvény alapján, szakértő meghallgatásával, helyszini tárgyalás nélkül engedélyezi. Az emiitett távolságokon belül eső vagy oly mű, a mely mis vizeknek addig tényleg gyakorolt használatát érintheti, az 1885 : XXLT'_. t.-cz. VI fejezetében körülirt engedélyezési eljárás alá esik. Az engedély nélkül létesített műnek natóság a szükséghez képest elrendelheti. Az 1885: XXIII. t.-cz. 15. §-a hatályát veszti. 2. §. Ha az 1. §-ban emiitett valamely mű következtében más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata megcsökken vagy megszűnik: az érdekeltek kórelmére a hatóság az engedélyest a műnek-záros határidő a.att való átalakítására esetleg megszüntetésére, vagy, ha czélirányosabbnak : nutatkoznék, a károsultat a káros hatásnak megfelelő kártalanítás mellett faló eltűrésére kötelezi. Az élet rendes szükségleteire szolgáló viz azonbar. a tulajdonos akarata ellenére kártalanítás mellett sem vonható el. Ha valamely artézi kútból több viz kerül felszinre, mini, a mennyit, e kut tulajdonosa felhasznál, a hatóság a tulajdonost a vízpazarlás megszűnte-