Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-738. A képviselőház földmívelésügyi bizottságának jelentése az osztatlan közös legelőkről szóló 632. sz. törvényjavaslat tárgyában
272 738. szám. 51. §. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetében pedig az hívja össze, a ki az elnök helyettesítésére az alapszabályok szerint hivatva van. A közgyűlést az alapszabályokban meghatározott eseteken felül mindenkor össze kell hivni, ha ez a társulat érdekében szükséges, vagy ha a közigazgatási bizottság vagy a földmívelésügyi miniszter elrendeli. A tagoknak fejenkint számított egytizedrésze az ok és a czél megjelölésével bármikor kívánhatja a közgyűlés összehívását. Ha az összehívás a közigazgatási bizottság vagy a földmívelésügyi miniszter által meghatározott időben, az előbbi bekezdés esetében pedig legkésőbb nyolcz nap alatt meg nem történik, a közgyűlést kérelemre vagy hivatalból a közigazgatási bizottság hivja össze. 52. §. A közgyűlés napját a tárgyalás alá kerülő ügyek megjelölésével legalább tizenöt nappal előre hirdetmény kifüggesztése és a helyben szokásos más módon közhírré kell tenni. Ez a határidő a közigazgatási bizottság engedélyével halaszthatatlanul sürgős esetekben megrövidíthető, de három napnál rövidebb nem lehet. Az alapszabályok megállapithatják, hogy a közhirrététel más módon is történjók. Érvényes határozat csakis az összehívásban megjelölt tárgyak felől hozható. Kivételnek oly indítványra nézve van helye, amelyet újabb közgyűlés összehívása végett teij észtének elő. 53 §. A közgyűlést az elnök vezeti. A közigazgatási bizottság és a földmívelésügyi miniszter azonban a közgyűlésre megbízottat küldhet ki és ha ily megbízott jelen van, az elnöklés joga ezeket, még pedig első sorban a földmívelésügyi miniszter megbízottját iUeti. A határozatokat az elnök mondja ki; kihirdetésükről a társalat elnöke gondoskodik. ' 54. §. * ' A tagok a szavati jogot illetőségeik aránya szerint gyakorolják. Az alapszabályokban meg kell határozni az illetőségnek azt a legkisebb mértékét, amely egy szavazatra jogosít. Mindenesetre megilleti egy szavazat azt, akinek a legelőhasználat tekintetéből egységnek vett állat (számos-állat, számos-marha, számos-jószág) vagy ezzel egyenlőnek tekintett más állatok kihajtására jogosító illetősége van. Egy szavazatra jogosító illetőségnél kisebb illetőségek alapján a tagok esoportokba összeállva megbízott vagy megbízottak által annyi szavazatot gyakorolnak, a hány szavazategysóg foglaltatik a reájuk eső összes illetőségekben. Ha az egy szavazatra jogosító illetőségnél kisebb illetőséggel biró jogosultak önként nem csoportosultak, az illetőségeikre eső szavazati jogot helyettük a községi képviselőtestület által megbízott ©lőljárósági tag gyakorolja.