Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-735. Törvényjavaslat az 1909. évi VII., VIII., IX. és X. törvényczikkek, valamint az 1912. évi LIII. törvényczikk némely határozata életbeléptetésének elhalasztásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről
240 735. szám. Melléklet a 735. számú irományhoz. Indokolás az 1909. évi VIL, VIII, IX, ésX. törvényczikkek, valamint az 1912. évi LIII. törvényczikk némely határozata életbeléptetésének elhalasztásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz. Az egyenes adórendszerünk újjáalkotását tartalmazó 1909. évi V— XII. tör vény czik kékből — azokkal a módosításokkal és kiegészítésekkel, a melyeket az 1912. évi LIII. törvényczikk ezekre vonatkozólag magában foglal, — eddig jogilag és tényleg életbelépték: a földadókataszter kiigazításáról ós a földadó százalékának megállapításáról szóló 1909. évi V., a házadóról szóló 1909. évi VI. és a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. törvényczikkek. É legutóbb említett törvénynek rendelkezései közül azonban az adókivetési és az ezzel kapcsolatos felebbezési eljárásra vonatkozó rész nem léphetett tényleg életbe az új tőkekamat- és járadókadóra, továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójára, az általános kereseti adóra, valamint a jövedelemadóra nézve, mert ezeknek az adóknak kivetését — az 1912. évi LXVI. törvényczikk 5 §-ában adott felhatalmazás alapján — függőben tartottam. Az 1910. évi III. törvényczikk 5. §-a és az 1912. évi LIII. törvényczikk 44. §-a az új tőkekamat- és járadékadóróL továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról, az általános kereseti adóról, valamint a jövedelemadóról s az ezek módositásáról és kiegószitésóről szóló 1909. évi VII— X., nemkülönben az 1912. évi LIII. törvényczikkek hatálybalépésének időpontjául az 1913. évi január 1-ét tűzte ki A kormány azonban, az ez iránt általánosan megnyilvánult közóhajnak engedve, elhatározta, hogy e törvények életbeléptetésének elhalasztása iránt törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé; annál is inkább, mert az emiitett törvények életbeléptetésének elhalasztása ellen az államháztartás szempontjából pénzügyi aggályok nem forognak fenn, mivel a régi egyenes-adótörvények alkalmazása mellett állami bevételeink előreláthatólag jelentékenyen kedvezőbben fognak alakulni. Ez a többlet pedig megkönnyíti a külpolitikai helyzet bizonytalansága folytán megnövekedett hadügyi kiadások fedezését, — a miről különben másként kellett volna gondoskodnunk. Az ez iránt jelenleg előterjesztett törvényjavaslat egyes szakaszainak megokolásául szolgáljanak a következők :