Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról
732, szám. 179 Igaz, hogy a fiatalkorúak bíráinak tulajdonképpeni feladata s magának a javaslatnak is tulajdonképpeni tárgya a bűncselekménnyel gyanúsított fiatalkorúakkal való elbánás; s az is igaz, hogy a gyermekvédelmi intézkedések bűncselekmény esetein kívül szorosan véve a gyámhatóságok feladatkörébe tartoznak: mindazonáltal az a szoros kapcsolat, amelyben a gyermek erkölcsi fejlődését veszélyeztető tényezők a kriminalitással állanak, elvileg kellően igazolja azt, hogy a fiatalkorúak bíráinak hatásköre legalább a sürgős szükség eseteiben a gyámhatóságok végleges intézkedési jogkörének érintése nélkül egyes megelőző intézkedésekre is kiterjesztetik. Erre mai hatósági szervezetünk, mellett egyeuesen szükség is van. A gyámhatóság mai szervezetében a kiskorút fenyegető veszély elhárítása halaszthatatlanul sürgős esetekben nem képes megfelelően intézkedni. Épp azért ilyen esetekben eddig többnyire a rendőri hatóság beavatkozását kellett igénybe venni, ami azonban törvényes alap hiányában csak a legszűkebb s csak a legszükségesebb intézkedésekre érvényesülhetett. Ily természetű sürgős intézkedéseket törvényes szabályozás mellett nagyobb megnyugvással lehet a különben is rokontermészetű ügykörben működő bíróra bízni. A sürgős szükség által követelt s csupán ideiglenes hatályú intézkedések alkalmazása egyáltalán nem érinti a gyámhatóságok hatáskörét, amelyek a kiskorúak érdekében ilynemű működést eddig nem is fejtettek ki, a kiskorú védelmére szükséges végleges intézkedéseket pedig ezentúl is hivatva lesznek megtenni. Maguk az alkalmazható intézkedések csupán a szükség által követelt enyhe védőintézkedések, amelyek, amennyiben súlyosabb veszély esetében némileg a szülői jogok korlátozásával is járnak, kellően igazolva vannak azáltal, hogy a szülői jogokat a gyermek érdekében adja a törvény a szülőnek; ennélfogva, ha szülő e jogaival visszaél s a gyermek érdeke ellen gyakorolja azokat, e joguknak korlátozása a törvény alapgondolatának teljesen megfelel. A fiatalkorúak bíráinak eljárása ilyen esetekben egyébiránt a dolog természetéből folyó eltérésekkel megfelelően ug} T anaz, mint a bűntettes fiatalkorúakkal szemben szükséges nevelőintézkedések alkalmazásánál. Határozatai ellen azonban, amennyiben az alkalmazott intézkedés csak ideiglenes hatályú, nincs felebbvitelnek helye s az ügy érdemében véglegesen a gyámhatóság lesz hivatva határozni. Ami ezeknek az intézkedéseknek költségeit illeti, a javaslat erről a kérdésről nem rendelkezik; mert az itt szóban forgó ideiglenes jellegű védelmi intézkedések oly természetűek, hogy ellátásukat jó részben a társadalmi jótékonyságtól lehet várni; amennyiben pedig az állami gyermekvédelem vagy a javító nevelés körében oldandók meg, ezek költségvetési tételeiben és a fennálló jogszabályok szerint találhatnak fedezetet. A 66. §. a Bn. 15. §-ában foglalt jogszabály végrehajtásának mikéntjót irja elő és a 63. és 64. §-ok értelmében a rendőri büntető bíróságok eljárására is irányadó. Oly intézkedésül, amelyet az erkölcsi veszedelemben forgó vagy züllésnek indult gyermek vagy más életének tizennyolczadik évét még be nem töltött kiskorú egyén érdekében a fiatalkorúak bírósága sürgős esetekben megtehet, a javaslat mindenek előtt a szülők és gondviselők megfelelő figyelmeztetését, illetőleg utasítását irja elő. Ennek az intézkedésnek következménye, hogy a bíróság az oly szülőt vagy gondviselőt, aki utasításának igazolatlanul eleget nem 23*
