Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

732. szám. 171 A fiatalkorúak ügyeiben követendő eljárás a felnőttek bűnügyeitől eltér abban is, hogy a bíró csekélyebb súlyú vétségek és kihágások miatt folyó eljárást megszüntethet akkor is, ha kétségtelenül bebizonyult, hogy a fiatalkorú a cselekményt elkövette. (22., 23. §.) Pozitív rendelkezés hiányában ilyenkor kétséges lehetne, vájjon a bűnügyi költség kinek terhére állapítandó meg. A javaslat abból indulván ki, hogy ha a fiatalkorú a cselekményt elkövette, habár az eljárást ellene a bíróság erkölcsi fejlődése érdekében megszüntette is, az általa okozott költséget neki kell viselnie. A fiatalkorúak bűnügyében folyó eljárást lehetőleg mentesíteni kell a mellékkérdések, különösen az érvényesített magánjogi igény tárgyalásától. Azért is a javaslat jogot ad a bíróságnak arra, hogy a magánjogi igényt az eljárásból belátása szerint bármikor kikapcsolhassa, ha tárgyalása az eljárást hátráltatná. Már eddig is vannak törvényes szabályaink, melyek szerint fiatalkorúak egyes bűncselekményei által okozott kárért szülőjük vagy más oly személy tehető felelőssé, aki felettük a köteles felügyeletet elmulasztotta. (V. ö. p. o. 1879 : XXXI. t.-c. 84. §-a, 1894 : XII. t.-c. 112. §.) Alkotandó polgári törvénykönyvünk tervezetének 1090. §-a pedig ebben az irányban általános érvényű szabályt állapít meg. Amennyiben tehát máris érvényben álló vagy a csak ezután alkotandó magánjogi szabályaink szerint lehetséges lesz, hogy a fiatalkorú által okozott kárért a károsult által a felügyelő személy is felelősségre vonatik, erre az esetre vonatkozóan a javaslat megállapítja, hogy eljárási szempontból a bíró mily feltétel' mellett marasztalhatja a magánjogilag felelős harmadik személyt, aki ellen maga a bűnügyi eljárás nem irányul. Magánvádra vagy magánindítvány alapján folyó eljárást a Bp. 482. §-a szerint meg kell szüntetni ós a költségekben a magánvádlót vagy a magánindítványra jogosultat kell elmarasztalni, ha vádját elejtette vagy indítványát visszavonta. Ez a szabály nem illik a fiatalkorúak ügyeiben követendő eljárásra, mert a bíróság a magánvád elejtése vagy a magánindítvány visszavonása esetében is tehet nevelőintézkedóst a fiatalkorú érdekében (22. §.). A magán vádlót vagy a magánindítványt tevőt tehát csakis akkor lehet jogszerűen marasztalni az okozott eljárási költségekben, ha kitűnt, hogy a fiatalkorút teljesen alaptalanul vitte a bíróság elé (46. §.). V. Végrehajtás. 1. Próbárabocsátás. A 47—52. §-hoz. A Bn. a próbárabocsátást csakis fővonásaiban szabályozza. Ez az intéz • kedés tulajdonképeni jelentőségét a helyes végrehajtásában nyeri. Ezért is a javaslat ebben az irányban több szabállyal egészíti ki az anyagi jog rendelkezéseit. A próbárabocsátás foganatosítása ós a próbárabocsátott felett gyakorlandó felügyelet a fiatalkorúak bírájának egyik legsajátosabb feladata, melynek segélyével a próbárabocsátott fiatalkorú erkölcsi nevelésének irányítása az ő kezébe jut. Helyes végrehajtással ez az intézkedés a fiatalkorúak büntető jogrendszerében egyik leghatásosabb nevelő eszközzé válhatik. 22*