Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

732. szám. 165 II. Az eljárás befejezése 1. Az eljárás befejezése alakszerű tárgyalás nélkül. A 22—23. §-okho^. Fiatalkorúak bűnügyeiben a terhelt, szereplésével, esetleg izgalmakkal járó alakszerű tárgyalásnak a megtartása némileg ellenkezik azzal a nevelő alapgondolattal, amelyet az eljárás szolgál. Ha tehát a bíró már az előkészítő eljárásból teljesen kimerítő képet nyert a fiatalkorúról és az ennek érdekében álló intézkedésről, ezenfelül pedig eleve tisztában van azzal, hogy az adott esetben a bűnösség megállapítása és büntetés alkalmazása nem mutatkozik kívánatosnak, célszerűnek látszik, hogy a fiatalkorúak bírósága az eljárást alakszerű tárgyalás nélkül végzés alakjában hozott vóghatározattal befedezhesse. Azok a nevelő jellegű intézkedések, amelyeket a fiatalkorúak bírósága a javaslat szerint az ügyész és a fiatalkorú meghallgatása után elrendelhet, a Bn. 16. §-a szerint abban állhatnak, hogy a fiatalkorút ennek törvényes képviselője, hozzátartozója, vagy más alkalmas egyén házi felügyelet alatt tartsa, hogy a fiatalkorú házi, vagy iskolai fenyítésben részesüljön, de szükség esetében a fiatalkorúnak javítónevelése is elrendelhető. Ily nevelő intézkedésnek kellett tekinteni a próbára bocsátást is, amely mint természeténél fogva ideiglenes jellegű határozat, alakszerű tárgyalás megtartását nem igényli. Hogy a fiatalkorúak bírósága által tárgyalás nélkül alkalmazott nevelő intézkedés az eljárás megszüntetésében is állhat, ha a büntetendő cselekmény elenyészően csekély súlyú, az önként következik az ügyésznek ugyané feltétellel biztosított vádképviselet megtagadási vagy vádelejtési jogából. Önként érthető s a bíró e rendeltetési jogának külön kiemelése azért szükséges, mert az eljárás megszüntetése ebben az esetben nem a vád hiányának a következménye, hanem nevelő intézkedés, tehát anyagi jogi természetű rendelkezés, amelyet a bíró még vád emelésével szemben is megtehet. Új nevelő intézkedést állapított meg a javaslat (3. pont) a nappali őrizetben-tartassál, amelyet a fiatalkorúak bírósága 3 órától 12 óráig terjedhető időre az élelmezés korlátozásával, vagy elvonásával rendelhet el és a bíróságnak valamely alkalmas helyiségében hajtat végre. Ily őrizetbentartás elrendelése, amely főleg oly fiatalkorúaknál, akiknél az iskolai elzárás nem foganatosítható, mert már nem járnak iskolába, ennek pótlására alkalmas nevelő eszköznek mutatkozik, különösen azokban az enyhébb esetekben lesz helyén való, amelyekben nyomatékosabb intelemmel a nevelő cél elérhető, más intézkedés pedig vagy túlenyhe vagy túlszigorú lenne, vagy egyéb okból nem alkalmazható. Önként érthető, hogy ez az intézkedés csak ott lesz alkalmazható, ahol a bíróság helyisége annak végrehajtására alkalmas. A Bn. ban megállapított nevelő intézkedéseknek ily kiegészítése megfelel a Bn. alapgondolatának, amely a fiatalkorúak ügyeiben az egyéniesítés lehető legteljesebb érvényesülését követeli meg Abban az esetben, ha a javító-nevelés, vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt álló fiatalkorú ellen csekély súlyú vétség, vagy kihágás miatt kell határozatot hozni, a javaslat (23. §.) lehetővé teszi, hogy a fiatalkorúak bírósága tárgyalás mellőzésével e cselekmény miatt oly fegyelmi fenyíték alkalmazását rendelje el, amelyet az intézet szabályai megengednek, Ez a rendelkezés nemcsak' megfelel a jogrendszerünkben már elfogadott hasonló szabálynak (1880. évi XXXVII. t.-c. '67. §.), hanem egyszersmind logikai következménye a fiatalkorúak eljárásában uralkodó nevelő gondolat-