Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

134 732. szám. nevelés végrehajtására kirendelt gondozók (Fürsorger). A pártfogók a gyermekvédő-egyesületek ÍJügendfürsorgerverein) és az erre a célra alaknlt egyesületek (Jugendgerichtshilfenvereine) tagjai közül kerülnek ki és hatósági felügyelet alatt rendszerint ingyenesen működnek. Kivételesen díjazott pártfogó tisztviselőket is alkalmaznak. Így Charlottenburgban két Jugendgerichtshilfe-t a város részesít állandó javadalmazásban. Máshol ismét az egyesületek részesülnek állami vagy községi segélyben. Egyes városokban azonban a pártfogói működést teljesen díjtalanul fejtik ki. így Bremenben a fiatalkorúak ügyeiben eljáró államügyész mintegy 300 önkéntes pártfogónak működését nyerte meg a gyermekbíróságok számára. Már 1910 ben mintegy 60 német városban volt a Jugendgerichtshilfe-k közreműködése biztosítva. Tevékenységük kiterjed úgy a tárgyalás előtt a fiatalkorú családi és lélektani körülményeinek földerítésére, mint a tárgyalás alatt esetleg a fiatalkorú védelmére is. Noha a próbára bocsátás a német gyermekbíróságoknál forma szerint nem lehetséges, úgy mégis, ha a fiatalkorút dorgálásra ítélték a bíró meg szokta, bizni a pártfogót azzal, hogy a fiatalkorúra felügyeljen s magaviseletéről időnkónt jelentést tegyen. Az igazságügyi autonómia és a szervezeti eltérések következtében az egyes német államokban a fiatalkorúak bíróságának specializációja különböző módon valósult meg. Egyes államokban (Württemberg, Baden) csak a járásbíróságnál, más államokban (Porosz-, Bajor- és Szászország) a törvényszéknél működik a fiatalkorúaknak külön bírósága. Néhol a gyámbírót bizták meg a fiatalkorúak büntető ügyeinek ellátásával, másutt a Schöffen-bíróra ruházták át a gyámügyi hatáskört. Nem teremtették meg a fiatalkorúak bíróságainak egységes szervezetét és eljárását azok a miniszteri rendeletek sem, amelyek az egj^es államokban mintegy szentesitették a bíróságoknál önként kezdeményezett gyakorlatot. Az első ily rendeletet 1908 június 1-én a porosz igaz ságügy miniszter bocsátotta ki, amelyet június hó 22-én a bajor, majd a kisebb államoknak többé-kevésbé hasonló tartalmú rendeletei követtek. Legkimerítőbb a bajor rendelet, amelynek szabályai lényegileg a következők: 1. A járásbíróságoknál a fiatalkorúk ügyeit tapasztalt s különösen gyámügyekben járatos bíróra kell bizni. Ennek a bírónak a hatáskörébe tartoznak a 18 évnél fiatalabb vádlottaknak bűnügyei, amelyekre a járásbíróság vagy a Schöffen-bíróság hatásköre kitérjid, valamint a fiatalkorúaknak törvényszéki hatáskörhöz tartozó ügyeiben a vizsgálat teljesítése, ha azt az államügyész indítványozza. Ha az a bíróság, amelyhez a' fiatalkorúak bírája tartozik, egyszersmind a fiatalkorú gyámhatósága, a fiatalkorú gyámügyét a gyámbíró köteles átengedni a fiatalkorúak bírájának. Ha a fiatalkorú nem annak a bíróságnak gyámbírósági hatásköréhez tartozik, amelynél a fiatalkorúak bírája működik, az utóbbi megszerzi a gyámügyi iratokat és a szükséghez képest megteszi az intézkedéseket a gyámság elrendelése iránt. 2. Minden esetben, ha fiatalkorút ítél el a bíróság, kifejezetten nyilatkozik a büntetés végrehajtásának felfüggesztése kérdésében. 3. Azoknál a törvényszékeknél, amelyeknél több büntető tanács működik a fiatalkorúak ügyeinek elintézésére — beleértve a Schöffen-bíróság határozatai ellen használt perorvoslatok elintézését — külön tanácsot kell kijelölni, amelynek tagjai lehetőleg oly bírák legyenek, akik előzőleg gyámbírák vagy fiatalkorúak bírái vagy a fiatalkorúak ügyészei voltak. Ha a törvényszéknél több vizsgálóbíró van, ezek közül is egyet kell megbízni a fiatalkorúak ügyeiben a vizsgálattal. 4. Fiatalkorúak ügyeiben, ideértve az ítélet végrehajtását, az ügyészségnek erre kijelölt tagja jár el. A fiatalkorúak ügyészévé lehetőleg az ügyészségnek azt