Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

93 névjegyzékbe felvett személy sem gyakorolhatja a választói jogot, ha a választás alkalmával közokirattal igazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy reá nézve a 14. §-ban emiitett kizáró okok valamelyike áll fenn. A magyar állampolgárság a politikai jogok gyakorlásának oly elengedhetetlen előfeltétele, hogy ennek megszűntével a politikai jognak az alapja szűnt meg, az tehát többé nem gyakorolható. Ugyanily tekintet alá esnek a 14. §-ban körülirt kizáró okok is, amelyek valamelyikének a fennállása a választői jog gyakorlását kizárja. A választási eljárás természete azonban körülményes vizsgálatot nem enged meg, és igy a javaslat e kizáró okok érvényesítését ahhoz a feltételhez köti, hogy a bizonyitás közokirattal történjék, ami a ténymegállapításnak legkönnyebb, legegyszerűbb és legbiztosabb módja. A választók névjegyzékébe fölvett személyek közül azok sem gyakorolhatják a választói jogot, akik fegyver- (szolgálati) gyakorlat teljesítése végett vannak tényleges katonai szolgálatban. Ezek t. i. azon idő alatt, amig gyakorlaton vannak, a hadsereg más tagjaival teljesen egyenlő katonai fegyelem alatt állanak, tehát választói jogot ez idő alatt époly kevéssé gyakorolhatnak, mint azok, akik a 13. §-ban összeférhetetlennek kimondott egyéb katonai kategóriákba tartoznak. Annak a megállapítása természetesen, hogy a névjegyzékbe felvett választónak szavazata érvényes-e vagy sem, már nem a választási eljárás sorára és nem a választási elnök hatáskörébe, hanem a választás érvényességét vizsgáló és megállapító bíróságra tartozik. . '^ . A 16. §-hoz. A javaslat a közvetlen választási és az egyes szavazati rendszerre lévén alapítva, a 16. §-nak az a rendelkezése, hogy a választói jogot csak személyesen lehet gyakorolni, és hogy minden választónak csak egy szavazatra van joga, indokolásra nem szorul. A 17. §-hoz. A választhatóság (passzív képviselő választói jog) kellékei közt a javaslat először azt a természetes, mindaz 1874: XXXIII. t.-c. 13. §-a szerint nálunk, mind más államokban elfogadott kelléket emlití, hogy az illetőnek a választás időpontjában aktiv választói joga legyen. Az írni és olvasni tudás követelménye, amelyről az 1874: XXXIII. t.-cikkben nincs szó, alig kivan indokolást. Ez a minimális műveltségi kellék a törvényhozás tagjánál elengedhetetlen. A magyar nyelvben való jártasság követelményét a javaslat az 1874: XXXIII. t.-c. 13. §-ával megegyezően állapítja meg. Ezenfelül a javaslat a választhatósághoz a harmincadik életév betöltését követeli meg. Ez a rendelkezés szinte természetes következménye a 2. §. ama követelményének, amely a választői életkorhoz a harmincadik életév betöltését kívánja meg és ez alól csak a magasabb értelmiségüek (4. §.) javára tesz kivételt akként, hogy ezek már huszonnegyedik életévük betöltésével bírnak választói joggal. Minthogy mindenütt, ahol a választói jogosultság és a választhatóság korhatára közt különbség van, mindig a választhatóság korhatára a magasabb, természetes, hogy a javaslat 2. §-ának idézett rendelkezése következtében a válaszhatóság általános korhatárát harminc évnél alacsonyabban nem lehetne megállapítani, és csak az lehetne a megfontolás tárgya, vájjon a magasabb értelmiségüekre nézve, akiket a választői jog már huszonnegyedik életévük betöltésekor megillet, a választ-