Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

79 bíráskodásról. Közelebbi indokolásra nem szorul, hogy a tervezett parlamenti reform természete általában véve, különösen pedig a kétféle (nyilvános és titkos) szavazási rendszer, mind a büntető törvénykönyv (1878 : V. t.-c.) második része VlII-ik fejezetének, mind az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899: XV. t.-cikknek revizióját és az uj jogrendhez képest megfelelő átalakítását elkerülhetetlenné teszi. Ugyancsak a parlamenti reform természetes következményekép revízió és ujabb szabályozás alá kell vonni az önkormányzati választói jogot is, minthogy Budapest székesfővárosban, a vármegyei és városi törvényhatóságokban, valamint a volt törvényhatósági és egyéb privilegizált városokban is — az 1872: XXXVI. t.-c. 24. §-a, az 1886: XXI. t.-c. 31. §-a és az 1886: XXII. t.-c. 165. §-a értelmében - végül a szász egyetem közgyűlési tagjaira nézve az 1876 : XII. t.-c. 8. §-a szerint, a közigazgatási választói jog alapja jelenleg szintén az az országos választói jog, amely jövőre e törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése esetén gyökeres változás alá kerül. Az önkormányzati választói jog újra szabályozására vonatkozó törvényhozási intézkedéseket szintén sürgősen szándékozom előterjeszteni. Egyébként a jelen törvényjavaslat részletesen felöleli az aktiv és passiv választói jogra, a szavazókörök megalkotására, a központi választmányokra, az állandó választői névjegyzékek elkészítésére és évenkinti kiigazítására, a választási eljárásra, énnek körében különösen a nyilvános és a titkos szavazás módjára, továbbá a választók összeírásánál, a névjegyzéknél és a választási eljárásnál közreműködő közegeknek, valamint az összes közhivatali alkalmazottaknak a választói joggal összefüggő fegyelmi felelősségére, az e téren előfordulható kihágásokra vonatkozó, végül az uj törvény végrehajtásakor szükségesnek mutatkozó különféle átmeneti jellegű rendelkezéseket. A törvényjavaslat rendelkezéseire nézve általánosságban csak azt emelem ki, hogy amennyiben az uj jogrend a mostani törvényes szabályoknak, különösen az 1874 : XXXIII. és 1899 : XV. t.-cikkek meggyökeresedett intézkedéseinek megváltoztatását nem tette feltétlenül szükségessé: a jelen törvényjavaslat — az Andrássy-féle 1908. évi javaslat helyes példaadását követve — a régóta fennálló statusquőnak megbolygatásától, minden felesleges újítástól tartózkodik, hogy ekként a parlamenti reform életbeléptetésének különben is természetszerűen jelentkező nehézségei a szükség mértékén felül ne fokoztassanak. A köteles őszinteséggel emelem ki, hogy az 1908. évi törvényjavaslatnak s indokolásának azokat a részeit, amelyek a választói jog és a választási eljárás kérdésében elfoglalt elvi álláspontommal összhangban állanak, részint változatlanul megtartottam, részint a javaslatom rendszere szempontjából szükségesnek mutatkozó megfelelő módositással illesztettem be törvényjavaslatom s indokolása keretébe. Minthogy nem az volt a fötörekvésem, hogy mindenben ujat, hanem az, hogy mindenben helyeset alkossak, számos kérdésben készségesen elfogadtam kiindulási pontul és vezérfonalul gróf Andrássy Gyulának jól átgondolt s részletesen kidolgozott úttörő müvét, amely a mostani javaslat és indokolás kidolgozását nagymértékben megkönnyitette. ;•• ••:••:••, • ••-•>,'.•,-. • * í • • . -. •. /:.• '-•••.*•.•.-:-•'-. v .--.:. / Végül a választójogi statisztikáról kell még e helyen röviden megemlékeznem. Javaslatomnak a választói jogosultságra vonatkozó része népességi és társadalmi viszonyainknak lehetőleg sokoldalú komoly mérlegelésével készült, s amint több izben emiitettem, részletes, kimerítő statisztikai adatok szolgáltak útmutatással és ellenpróbául minden fontosabb kérdés eldöntésénél. Sok statisztikai számmal azon-