Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
77 Titkos szavazásnál azonban a szervezetlen választónak jobb a helyzete. Ugyanis a függő helyzetben levő, de nem szervezett választó politikai magatartása a választási eljáráson kivül a nagyobb városban nehezebben ellenőrizhető. Az ilyen választőt nem igen fenyegeti az a veszély, hogy nyilatkozatait ellesik, nézeteit kikémlelik, s elhatározását a szavazás titkossága mellett is terrorisztikus eszközökkel befolyásolják. A szervezetek keretébe nem tartozó választó tehát nagyobb városban titkos szavazás esetében ebből a szempontból rendesen meg van védve. Ami viszont a szervezett szavazókat illeti, ezek politikai magatartását vezéreik állandóan figyelemmel kisérik, s a szavazás titkossága ellenére is számon kérik ugyan, de ennek a választások eredménye szempontjából nem sok a gyakorlati jelentősége. Ugyanis Budapesten és a nagyobb vidéki városokban főkép a munkások szakszervezetei jönnek itt számitásba. Ám Magyarországon a munkásmozgalom mai s bizonyára a közeli jövőben sem változó irányzata mellett — ellentétben némelyik nagy külföldi állam szociális mozgalmának irányával — a szakszervezetek ma is mind a parlamentbe bejutni törekvő, politikai szociáldemokrata párt táborát alkotják. Aki tehát valamely szakszervezet tagja, az rendszerint amúgy is a szociáldemokrata párt szavazója, s szabad elhatározásából is csak ugy szavazna, mint ha a szakszervezet szemmel tartja. Ezek tekintetében tehát alig jár különbséggel az, hogy a szavazás titkos-e vagy nyilvános. A vidéki kerületekben ellenben a titkos szavazás elleni aggodalmakkal szemben a mai viszonyok mellett nem találtam a nagy városra vonatkozólag kifejtettekhez hasonló megnyugtató ellenérveket. A kisvárosban, falun, pusztán, uradalmakban az egyesek magánélete állandóbb megfigyelés alatt állhat a választási aktuson kivül is, a választások tisztaságát tehát a titkos szavazás is jórészt csak elméletben védi meg a befolyásolás ellen. Másrészt az a veszély fenyeget, hogy sok vidéki kerületben a hazafias és mérsékelt irányú pártok kilátásait rontaná a titkos szavazás. A titkosság ugyanis a vidéken a terrorisztikus és fanatizáló vezetés alatt álló tömegeknek — tehát vegyes nyelvterületeken a nemzetiségi túlzóknak használna. Ugyanez áll más, esetleg felforgató, szélső irányzatokról is, amelyeknek vidéken szintén nem kedvez a szavazás nyilvánossága. Az a gyakran hallható nézet, hogy a titkos szavazás kedvezne a nemzetiségi tömegek közt elszigetelten élő magyaroknak, akik nyiltan nem mernek magyar jelöltre szavazni, téves. Ilyen helyeken egyedül a választók személyes szabadságának kellő megvédése segíthet, mert e nélkül a terror egyáltalában elriaszthatja az ilyen helyzetben levő magyar választót a szavazásban való részvételtől. Mivel tehát a nagy városokban a titkos szavazásnak a választások tisztaságát védelmező hatásával szemben a nyilvános szavazás védelmezőinek ismeretes ellenvetései nem egészen helytállók, s mivel a vidéki kerületekben a mai viszonyok mellett nem tudnám a választási eljárás megváltoztatását nyugodt lelkiismerettel kezdeményezni: a már ismételten jelzett megoldást kívántam javasolni. Befolyással volt elhatározásomra az is, hogy a nagyobb városokban él a zöme az ipari munkásságnak, amely a titkos szavazást magára nézve különösen kívánatosnak tartja, s amelynek politikai súlyát — ép ugy, mint a választói jogosultságánál — ebben a kérdésben is különösen figyelembe óhajtottam venni. Azt az ellenvetést illetőleg pedig, hogy a titkos szavazás a választási bíráskodásban lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy az érvénytelen vagy semmis szavazatok kire adattak le, megjegyzem, hogy e nehézségeknek a megoldása, mint az különböző módszerekkel külföldön is történt, a törvényhozás egyidejű feladata lesz. - ... * * *
