Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
70 Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy mig az 1911. évre érvényes képviselöválasztói névjegyzékek szerint 1,197.726 választó Íratott össze, addig, az 1911. évi népszámlálás csak 1,069.4:80 huszonnégy éven felüli választőt talált. E' feltűnő számbeli eltérés valószínű okait a jelen Indokoláshoz csatolt Statisztikai Melléklet 32.* oldalán olvasható magyarázat tárja fel. Itt csak azt hangsúlyozom, hogy a jelenlegi választók valódi száma a kétféle kimutatás eredménye között valószínűleg a középhelyet foglalja el, de mindenesetre közelebb áll a népszámlálás alkalmával megállapított számhoz. Megjegyzem továbbá, hogy a fenti összesített táblázatban kimutatott 1,868.172 választó nem adja teljesen a jövendőbeli választók számát. Az 1904. évi fölvétel 8.682 huszonnégy éven aluli választőt talált, ily fiatalkorú választők jelenleg is vannak, sőt a diplomás emberek számának szaporodása folytán valószínűleg még többen. Ezek beszámitásával, valamint a szintén szavazati jogot nyerő katonai és csendőrségi altisztekkel együtt a választók száma mindenesetre meg fogja ütni az 1,900.000-et, sőt tekintve azt, hogy a népszámlálás a jelenlegi választők számát a valóságnál némileg kisebbnek mutatta ki, a választók jövőbeli összes száma előreláthatólag az 1,900.000-et is jóval felül fogja haladni. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18,264.533 lelket tevő összes népességének 10-4%-át teszi, míg a jelenlegi választók csak 5-9%-át. A választóknak az egész népességhez való hasonlítása azonban kevés jogosultsággal bír, mert a nők, gyermekek, sőt még a csecsemők is, az összehasonlítás megfelelő alapjául nem szogálhatnak. Az ily összehasonlítás azért sem helyes, mert a különböző országokban a kormegoszlás nagyon eltérő. Nálunk a fiatalkorúak jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint Nyugat-Európa államaiban, tehát a választóknak az összes népességhez való aránya nálunk már e körülmény miatt is kedvezőtlenebbnek tűnik fel. Több jogosultsággal bír a felnőtt férfi-népességhez való viszonyítás. Ekkor azt látjuk, hogy a 24 éven felüli népességnek jelenleg 25-2%-a választó, jövőre 44-7%-a lesz az; ha pedig az elemi-miveltséget is kombinációba vesszük, a 24 éven felüli írni-olvasni tudóknak jelenleg 298%-a, jövőre 55-6%-a fog szavazati joggal bírni. Végül, ha a jelen javaslatban megállapított. korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli írni-olvasni, tudó magyar állampolgároknak jövőre már 67-3%-a, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, mig jelenleg csak 35'0%-a van e jognak birtokában. Összehasonlítva a főbb foglalkozási ágaknak a képviselőválasztók közt elfoglalt arányát a jelenben és a jövőben, nagyon lényeges változásokat látunk. Az uj választójogi tervezet határozottan az ipar-forgalmi foglalkozásnak (bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedés) biztosit előnyt. Jelenleg a választóknak csak 23-2%-a tartozik ebbe a foglalkozási osztályba, jövőre 29-9%-a fog idetartozni. Ezzel szemben minden más foglalkozási osztály részesülési aránya többé-kevésbbé visszaesik, az őstermelőké 638-ról 58-9%-ra, a közszolgálat és szabadfoglalkozásbelieké 9-4-ről 72-re, az egyéb foglalkozásúaké 3-6-ról 3-1%-ra. Az ipar-forgalmi népesség, ez a közgazdasági súlyánál és általános műveltségénél fogva egyaránt fontos foglalkozási osztály, jelenleg még a népességben elfoglalt aránya szerint sincs képviselve a képviselő-választók között; az összes 24 éven felüli férfi-népességnek ugyanis 24-8 %-a az ipar, kereskedelem, közlekedés körébe tartozik, mig a jelenlegi választók közt, a mint említettem, csak 23'2%-kal szerepel. Jövőre ellenben, midőn részesülési aránya már 29-9%-ra emelkedik, jóval erősebben lesz képviselve. Jelenleg 1-6%-kal áll az általános átlag alatt, jövőre 6*7 %-kal fog a fölé emelkedni. Általános, egyenlő választói jog ekkora politikai súlyt nem adna az ipari foglalkozásnak, sőt
