Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
A Királyhágóutúl a jelenlegi a jövendőbeli választőkből választókból • 56-2°/'o 47-0°/« 15-3> 181 0 /o 0-l°/o 017o 28-27« 34-6°/o 0-07° 0-07o o-o°/» 0'07o OWo. o-07» '-»>•• 0-2°/o 0-27o 214 Áz országos átlagnál azonban tanulságosabbak a részletek. Különösen kihivja a figyelmet az országnak királyhágón túli rész ;, hol a jelenlegi magas vagyoni czenzus igen nagy mértékben kedvezett a magyar és német elemnek. Ezt a túlsúlyt a választójognak minden kiterjesztése csak csorbíthatja, a mint arról az eddigi választójogi tervezetek is tanúskodnak. Magától értetődik, hogy a mostani javaslat alapján is romlik a helyzet, a mint az a következő adatokból látható: Anyanyelv az összes népességből Magyar 34"37° Német 8'77<> Tót . '. 017« Román 5507<> Ruthén 017" Horvát . . . ... 0'07o Szerb ;-••'. . 0'07o Egyéb . . : . . . . .\ . . . l-87» Jelenleg a választók közt 9-2°/o-kal nagyobb a magyar anyanyelvűek aránya, mint a jövendőbeli választók közt lesz. Ez szükségszerű, elkerülhetetlen következménye a választójog kiterjesztésének, a mivel eleve számolni kellett mindazoknak, a kik a demokratikus haladás érdekében a mainál szélesebb néprétegeket akartak szavazati joggal felruházni. De a magyarság helyzete még igy is elég kedvező, 127°/o-kal áll jobbári a leendő választók közt, mint az összes népességben; számaránya azonban jövőre fokozatosan fog hanyatlani, párhuzamosan a románság műveltségének emelkedésével. Erdély összes vármegyéi között Brassó az egyetlen, hol a magyarság pozicziója jövőre kedvezőbb lesz. Brassó városában sok olyan vagyontalan magyar elem jut szavazati joghoz, mely eddig azzal nem birt. Brassó vármegyében a magyarság százaléka 329-ről 37 6^/0-ra fog emelkedni. Ezzel szemben, bár az abszolút számok kivétel nélkül emelkedtek, a százalékos visszaesés a legtöbb vármegyénél igen jelentékeny. Alsó-Fehérben 469-ről 34'8-re, Besztercze-Naszódban 18'8-ről 10-8-re, Fogarasban 19-6-ről 104-re, Kis-Küküllőben 51'6-ről 330-re, Kolozsban 54 9-ről 442-re, Maros-Tordában 76-3-ről 69-7-re, Nagy Küküllőben 15'9-ről 115 re, Szebenben 10-9-ről 78-re, Szolnok-Dobokában 41-9-ről 35 9 re, Torda- Aranyosban pedig 66-1-ről 46-2°/o-ra. Még a három erős abszolút magyar többségű vármegyében is látunk kisebb visszaesést: Csikban 96'6-ről 944, Háromszókben 96 9-ről 94*5, Udvarhelyben 96'7-ről 96 , 0°/'o-ra. Három vármegyében veszti el a magyarság abszolút többségét a választók közt: Kis-Küküllőben, Kolozsban, Torda-Aranyosban. Az egész Erdély átlaga azt látszik mutatni, hogy a szászság helyzetét a választójog kiterjesztése az eddiginél is kedvezőbbé teszi. A német ajkúak arányszáma ugyanis, mely a jelenlegi választók közt 15'3°/o (az összes népességben csak 8'7°/o), jövőre a választók közt 18-l°/o-i'a fog emelkedni. De ha nézzük az egyes vármegyéket, melyeknek jellegét épen a szászok adják meg s a hol eddig a hegemónia a szászok kezében volt, jövőre a német ajkúak részesedése a választók közt, az egy Nagy-Küküllő kivételével, nagy mértékben szintén csökkenni fog, Besztercze-Naszódban 508-ről leszáll 370°/o-ra, Brassóban 51-0-ről 434-re, Szeben megyében 57'7-ről 502 0 /o-ra, még Nagy-Küküllőben is csökken egy kevéssé, de csak jelentéktelenül, 67'8-ről 67-2°/o-ra. A szászok tehát két vármegyében elvesztik abszolút többségüket s a harmadikban csak alig hogy megtartják. A választójog minden kiterjesztése a szászság jelenlegi
