Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
210 66'6°/o a, tehát kótharmadrésze magyar anyanyelvű, a harmincz éven felüli irni-olvasni tudóknak pedig 68-2°/<t-a. De még ezek között is tiz százalékkal kisebb a magyarság arányszáma, mint a mezőgazdasági cselédek közt, ellenben négy százalékkal több, mint a mezőgazdasági munkások között. Az összes kereskedelmi ágakban, a hitelt is ide számitva, 1910-ben mint önálló 92.978 huszonnégy éven felüli magyar honos férfi foglalkozott. Az 1904. évi összeirás 81.204-et vett számba, a növekedés tehát nagyon tekintélyes: 145°/o. Mint általában az önállóknak, erősen túlnyomó részük 81 914, az összes számnak 88'l°/o-a harmincz évesnél idősebb. Ezek az összes 30 éven felüli férfiaknak 2 4°/o-át teszik; a Királyhágómul csak 1-4, a DunaTisza közén 3"6°/o-át. Legnagyobb az arányszám a városi törvényhatóságokban s legelői áll Nagy-Várad 8-8°/o-kal, 7°/o-nál nagyobb Kassán, Budapesten, Szatmár-Németiben ós Pancsován, 6°/onál nagyobb Újvidéken, Temesvárott, Győrben, Baján, Miskolczon, Maros-Vásárhelyen, Sopronban, Fiúméban, Pozsonyban ós Komáromban. A kereskedelemmel foglalkozó önállók közt, bár a foglalkozás természetét tekintve szinte lehetetlenségnek látszik, szintén vannak analfabéták, az összes számnak 79°/o-a. Ez csak úgy lehetséges, hogy nagyon sok köztük az egészen kisember. Ezt adataink is igazolják, 6"9°'0-uk egyáltalán nem fizetett adót, 9 6°/o-uk 10 koronánál kevesebbet, 12 2°/o-uk 10—20 koronát, s csak 71 3°/o-uk fizetett 20 koronánál is nagyobb adót. A 24 éven felüliek közt 69-l°/o a magyar anyanyelvű, a 30 éven felüli irni-olvasni tudók közt pedig 71-0°/o. A közlekedésnél 19.125 önállót talált új adatgyűjtésünk, az 1904-ben számbavett 15.£85-tel szemben; a növekedés tehát több mint 20°/,,. A harmincz éven felüliek száma 16.750-re rúg, s minthogy ezt a foglalkozási csoportot főleg a fuvarosok, bérkocsisok, hordárok alkotják, általános műveltségük nem valami magas fokon áll, csaknem egy harmadrészük analfabéta. Kereseti viszonyuk is elég gyönge, 12 9°/o-uk adót egyáltalán nem fizet, 26-0° o-uk 10 koronánál kevesebbet, 20-8°/o-uk 10—20 koronát, s csak 40-3°/o-uk adója haladja meg a 20 koronát. A magyarság elég jól áll köztük, az összes 24 éven felülieknek 6P9, a 30 éven felüli irni-olvasni tudóknak 687°/o-a magyar anyanyelvű. A segitö családtagoknak a kereskedelemben szintén csak igen alárendelt szerepük van, számuk még az összes 24 éven felüliek közt is csak 2.532-t tesz, a harmincz éven felüliek közt pedig csupán csak 1.138-at. Sokkal nagyobb fontossággal birnak a kereskedelemben ós közlekedésnél alkalmazott tisztviselők. Ezek száma a 24 éven felőliek közt 41.448-ra, a 30 éven felüliek közt 31.350-re rúg. Ez utóbbi számnak több mint fele (16.473) a Duna-Tisza közére esik s magára Budapestre 11.942 s itt nem kevesebb, mint 76%-át teszi az összes 30 éven felüli férfiaknak. A 24 éven felüliek közt épen félannyi altiszt van (20.784) mint tisztviselő, a 30 éven felüliek között aránylag még több (17.143). Műveltségre s magyarságra egyaránt igen jó elem ez, analfabéta egyáltalán nincs köztük s 90l°/o-uk magyar anyanyelvű, holott a tisztviselőknek 888°/o-a. A kereskedelem- és hitelnél 39.498, a közlekedésnél pedig 91.963 egyéb alkalmazottat (nem tisztviselőt, nem altisztet) vettünk legutóbb számba. Az előbbiekből 25.709, az utóbbiakból 67.276 volt harmincz évesnél idősebb Az analfabéták mindkettőnél meghaladják a 10°/o-ot; állandóság tekintetében azonban elég nagy közöttük a különbség, noha állandóság tekintetében úgy a mezőgazdasági, mint az ipari alkalmazottakat erősen meghaladják. A kereskedelmi alkalmazottaknak 359°/o-a 2 évig sincs egy munkaadónál, 9'9°/o-a
