Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
194 A magyarságnak magasabb műveltségét érdekesen illusztrálják ezek a számok. A magyar ajkúak aránya a műveltség legalsó fokán, az egyszerű irni-olvasni tudók közt a leggyöngébb s fokozatosan emelkedve, a legmagasabb fokon, a legalább 8 középiskolai osztályt végzettek közt éri el maximumát. A német ajkúak a hat elemi iskolát végzettek közt fordulnak elő legnagyobb mértékben, arányszámuk lefelé ós fölfelé egyaránt csökken, mely utóbbi eredményben kétségkivül része van annak a körülménynek, hogy a magasabb iskolai képzettségű német ajkúak nagy számmal beleolvadnak a vezető magyar társadalomba. Ugyanezt mondhatjuk a tótokról, mig a románok épen a 6 elemi osztályt végzettek sorában vannak leggyengébben képviselve, ellenben arányszámuk az egyszerű irni-olvasni tudók közt meglepőleg nagy, a mit valószinűleg nem kis mértékben köszönhetnek az analfabéta-tanfolyamoknak. Az egyéb ajkúak körülbelül ugyanazt a képet mutatják, mint a románok. Jellemző, hogy a 20.380 nem magyar ajkú nyolcz osztályt végzett egyén közül 3.155 vagyis l5*5°/o nem beszólt magyarul. Legkedvezőbb a helyzet a tót ajkúaknál, kik között a nyolcz osztályt végzetteknek csak 109°/o-a nem beszéli a magyar nyelvet. Az eddigi választók nyelvi megoszlása következő volt: V á Anyanyelv 1904-ben szám szerint Magyar 542.417 Német 123.894 Tót 110.715 Román 110.572 Ruthén 28.766 Horvát 11.495 Szerb 27.674 Egyéb . . . • • • 15.308 Összesen . . 970.841 1000 1,069.480 100^0 98.639 102 Adataink szerint a magyar anyanyelvű választók száma rohamosan emelkedett s 1910. végén csaknem 60%-ra rúgott, mig az egyéb ajkúak százalékos aránya többó-kevésbbé visszaesett, sőt a tót és horvát ajku választók abszolúte is fogytak. A magyar ajkúak a választók között még erősebben emelkedtek, mint az összes népességben. Tiz év alatt a magyarság általános szaporodása 15°/o-ot tett, a magyar ajku választók szaporodása ellenben nem egészen hét óv alatt 175°/o-ra rúgott. A magyarság arányszáma az összes népességben, szintén egy évtized alatt 51-4-ről 54'5°/o-ra emelkedett, a magyar ajku választóké ellenben 1904-től 1910-ig 55-9-ről 59'6%-ra. Kristóffy választói (24 éven felüli irni-olvasni tudók s addigi analfabéta választók) közül 58 7°/o lett volna magyar anyanyelvű, a gróf Andrássy ábal kontemplált szavazatok közül pedig 61'8°/o. Nem lehet tehát ma már azt mondani, még ha az országos eredményeket nézzük is, hogy a jelenleg érvényben lévő választójogi rendszer annyira kedvezőtlen a magyarságra. De az is túlzás, hogy a jelenlegi rendszer teljesen megcsontosodott s fejlődésre egyáltalán nem volt alkalmas. Ennek a felfogásnak a következő hivatalos adatok határozottan ellent mondanak : 1 a s »/o z t ó k 1910-bei szám szerint A választók szaporodása, fogyása (—) 1904. márczius 15-től L 1910 deozember 31-ig °/o szám szerint ° o 55-9 637.106 596 94.689 17-5 12"8 125.513 117 1.619 1-3 11-4 105.592 99 — 5.123 - 46 11-4 113.414 106 2.842 26 2-9 30.207 28 1.441 5-0 12 11.491 11 — 4 - 00 2-8 28.580 27 906 33 1'6 17.577 16 2.269 148
