Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

182 az érdekelt községeket, a határozathozatal pedig a vármegye törvényhatósági bizottságát illeti. Ha ugyanegy körjegyzőséghez tartozó községek különböző szavazókörökbe osztatnának be, s a megfelelő közigazgatási átcsatolást a község nem kezdeményezné, vagy a vármegye törvényhatósági bizottsága nem határozná el, a szükséges összhang a jelenlegi törvény alapján nem lenne megvalősitható. Az ilyen esetekkel számolva, a törvényjavaslat 163. §-a a belügyministert fel akarja jogositani arra, hogy a körjegyzőségeknek a szavazókörökkel való összhangba hozatala céljából a körjegyzőségek átalakítása iránt szükséges tárgyalásokat rendeleti utón kezdeményezhesse, s ha a törvényhatóság megfelelően nem intézkednék, a szükséges átalakításokat hivatalból is elrendelhesse. A 164. §-hoz. A választói névjegyzékek pontosságának előmozditására kivánatos, hogy a névjegyzékek hosszabb időközökben gondos felülvizsgálat alá vétessenek. Erre legkevésbbé költséges és legalkalmasabb eszközül az kinálkozik, hogy a névjegyzékek az időnkint — nálunk az eddigi szokás szerint 10 évenkint — tartani szokott nép-' számlálások adataival hasonlittassanak össze. Ezt a célt kivánja elérni a törvényjavaslatnak 164. §-a. Megjegyzem, hogy amennyiben a-törvényjavaslat olyan időben válhatik törvénnyé, midőn az 1910. évi népszámlálás adatait még sikerrel lehet felhasználni, gondoskodni kell majd arról, hogy ezek az adatok a névjegyzékek első összeállításánál is segédeszközként rendelkezésre álljanak. •A 165. §-hoz. A választásokkal kapcsolatban elkövetett büntetendő cselekményekre vonatkozó rendelkezések jelenleg az 1878: V. t.-c. II. rész VIII. fejezetében és a választási törvényekben foglaltaknak. Több ok szólott amellett, hogy ezek a rendelkezések ne vétessenek fel ebbe a törvényjavaslatba. A törvényalkotásnak egyik lényeges szerkezeti szabálya, hogy a törvény csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, melyek tárgyával szerves kapcsolatban állanak, s amelyek az illető törvény értelmében eljárásra hivatott- hatóságok összes jogait és kötelességeit felölelik. Ez volt egyfelől az egyik oka annak, hogy a bűntettekről és vétségekről szóló szakaszok e törvényjavaslatból hiányoznak, másfelöl ez magyarázza meg azt, hogy a fegyelmi felelősségre és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásokra vonatkozó rendelkezések a törvényjavaslatban bennt foglaltatnak. Az emiitett eljárás további indoka az, hogy a büntető törvénykönyv VIII. fejezete általában revízióra szorul, e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében pedig még inkább módositást és kiegészítést kivan. Végül szükséges, hogy a büntetőjogi rendelkezések jelenlegi széttagoltsága megszűnjék, s az egynemű rendelkezések ugyanegy törvény keretébe legyenek foglalva. Mindezeknél fogva ugy intézkedik a javaslat, hogy a polgárok választói joga ellen elkövetett büntetendő cselekményekről külön törvény rendelkezzék. Az uj választási jogrend szükségessé teszi a képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodásról szóló törvény revideálását és a törvényhatósági választói jog uj szabályozását is, amint erre az indokolás általános részében már rámutattam.