Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

178 A 28. §. a központi választmány tagjára nézve a taggá választhatóság egyik alternatív feltételéül azt jelöli meg, hogy az illető a törvényhatóság (r. t. város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe fel legyen véve. Mivel az uj választói névjegyzékek, amelyeket jövőre a központi választmányok megalakításánál is alapul kell venni, az első választás idejében még nincsenek meg, ezért a központi választmányok első megalakítása szempontjából a 28. §-ban emiitett választői névjegyzék alatt — ép úgy, mint a 40. §. harmadik bekezdésében — természetesen a je'en'egi törvény alapján készült állandó névjegyzéket kell érteni. A központi választmányi tagok számának megállapításánál természetesen az uj választókerületi beosztás lesz az irányadó. Vagyis ott, ahol a választmány hatásköre az uj törvény szerint egy választókerületre terjed ki, az elnökön kivül 12, ott, hol kettő a választókerület, 18, ott, hol három, 24, — ha pedig háromnális több a választókerület, minden további kerület után még 2—2 tagot kell választani. (26. §.) A tagok minősítésére, választására, a megválasztott tagok értesítésére, a választás ellen előterjeszthető fellebbvitelre, a központi választmányi jegyző kirendelésére s az eskü letételére nézve a 26—30. §-ok lesznek irányadók. Mihelyt a szóbanlevö központi választmányok megalakítása jogerőssé vált, a törvényhatóságokban és azokban a r. t. városokban, melyeknek a 21. §-ban emiitett törvény értelmében is külön képviselőküldési joguk lesz, a jelenlegi központi választmányok megbízása véget ér. Ezt ki kell mondani azért, mert különben az uj törvény kétféle értelmezésre adhatna alkalmat, s vagy az történhetnék meg, hogy ugyanegy helyen egyidejűleg két központi választmány működnék, vagy pedig az, hogy a törvény kihirdetése után addig, míg az uj központi választmányok megalakítása jogerőssé nem válik, egy központi választmány sem lenne, mert a jelenlegi központi választmányok az uj törvény kihirdetése napján megbízásukat megszűntnek tekintenék. Mivel a központi választmányok első megalakításakor olyanokat, akik csak az uj törvény értelmében jutnak választói joghoz és kerülnek be a választók névjegyzékébe, még nem lehet a választmány tagjaiul megválasztani, kell, hogy az első központi választmány csak átmeneti jellegű legyen, s módot kell adni arra, hogy mihelyt lehetséges, mindenben az uj törvény célzatának megfelelően lehessen a választmányt megalakítani. Ezért intézkedik a javaslat 156. §-a úgy, hogy az. elsőizben megválasztott központi választmányok megbízása véget ér, mihelyt a véglegesen megállapított első névjegyzékek szétküldettek. Hogy ezeknek a központi választmányoknak a megbízása a végleges névjegyzékek szétküldésének időpontjában akadálytalanul megszűnhessek, a törvényhatósági bizottságoknak (r. t. városok képviselőtestületének) legalább 2 hónappal előbb intézkedniük kell majd az uj központi választmányok megalakítása iránt (29. §. negyedik bekezdése). A törvényjavaslat 29. §-ának harmadik bekezdése értelmében a központi választmányok megbízása január hó 1-től számított 3 naptári évre szól. Ha a véglegesen megállapított első névjegyzékek az év végén küldetnének szét, akkor a második alkalommal megválasztott központi választmányok megbízásának tartamáról külön nem kellene intézkedni. Mivel azonban az uj törvény kihirdetésé,nek napja s ennek következtében az első névjegyzékek elkészítésének és szétküldésének időpontja bizonytalan: intézkedni kell arra az esetre is, ha a második alkalommal megalakított központi választmány megbízása nem január hó 1-én, hanem évközben kezdődik. E tekintetben az mutatkozik legmegfelelőbbnek, hogy a szóbanlévő központi választmány megbízása az első névjegyzékek szétküldését követő harmadik naptári év végéig tartson.