Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

158 6 óra lenne, Qtt pedig, ahol a támadt akadály miatt a szavazást nem lehet reggel 8 órakor megkezdeni, a szavazás tényleges megkezdésétölszámit a 10 órai határidő. Annak a biztosítására, hogy a választók szavazati joguk gyakorlásától meg ne fosztassanak, a javaslat ugy rendelkezik, hogy azok a választók, akik a záróra leteltével a szavazóhelyiségben vagy ennek területileg meghatározott környékén vannak, s ezzel szavazási szándékukat nyilvánítják, bármennyien legyenek, is, szavazati jogukat még mindenesetre gyakorolhatják. Az eddig tárgyalt u. n. törvényes záróra mellett is fenntartja a javaslat a küldöttségi elnök részére az 1899 : XV. t.-c. 159. §-ában biztosított jogot. Eszerint a küldöttségi elnökök a törvényes záróra letelte előtt is a szavazásra való jelentkezésre 1—2 órai záros határidőt tűzhetnek ki. Ezt az úgynevezett elnöki sárórát azonban csak akkor lehet kitűzni, ha a szavazásra az egyes községek és városrészek választói a megállapitott sorrendben már másodszor is felhivattak, illetőleg leszavaztak, vágy ha olyan szavazókörben, amely nem áll több községből vagy városrészből, a: választók csak gyéren jelentkeznek. Ilyenkor nincs ok megvárni a törvényes záróra elérkeztét, tehát módot kell adni az elnöknek, hogy előbb is véget vethessen a szavazási eljárásnak. A törvényes záróra s az elnöki záróra között a lényeges különbség az, hogy az előbbi a törvényben megszabott fix időpont, amelynek elérkezte után a szavazásra újonnan már nem. lehet jelentkezni; ellenben az utóbbi egy elnökileg megállapitott időközt jelent, amelynek leteltéig a választók a szavazásra még jelentkezhetnek. A szavazásra kitűzött időtartam megállapításánál azt a kettős célt kell szem előtt tartanunk, hogy a szavazásra elég idő jusson, de ez az idő ne tartson tovább a szükségesnél. Ezt a kettős célt szolgálja a töryényes és az elnöki záróra. A 124. §-hoz. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 81. §-a azt rendeli, hogy abban az esetben, ha szavazásközben egy jelöltön kivül a többi visszalép, az ellenjelölt nélkül maradt jelölt országgyűlési képviselőnek nyilvánittatik. Ugyané törvény 82. §-a pedig ugy rendelkezik, hogy a szavazatok összeszámításánál az időközben visszalépett jelöltre adott szavazatokat is figyelembe kell venni. < Bár a visszalépést külön sem ez a törvény, sem az 1899: XV. t.-c. nem szabályozza, az idézett rendelkezésekből meg lehet állapítani, hogy a mai törvény a jelöltnek a visszalépést szavazásközben is megengedi. Az állandó gyakorlat is az, hogy a visszalépést a választási elnök mindig tudomásul veszi. Ez az álláspont helyes is. A visszalépést ugyanazokból az okokból, amelyeket az ajánlott jelölt visszalépéséről szólva a 85. §. indokolásában hoztam fel, a választási eljárásnak ebben a stádiumában sem lehet megakadályozni. A 124. •§. a választási elnök tennivalóját állapítja meg a visszalépéssel szemben. Ez pedig természetesen nem lehet más, mint az, hogy a visszalépett jelöltre nézve a szavazást abbahagyatja, ha pedig a visszalépés következtében csak egy jelölt, vagy egy jelölt sem maradt, a szavazást, amelynek ilyen esetben semmi célja sem lenne, teljesen megszünteti. A jelenlegi szavazási rendszer mellett a választási elnök a szavazás megszüntetése iránt a helyszinén közvetlenül intézkedik. Nem fenyeget tehát az a veszély, hogy a szavazatszedö küldöttségi elnököket e tekintetben megtévesztik. Decentralizált szavazás esetében azonban, amidőn a választási elnök intézkedése csak közvetítés ntján juthat el a szavazatszedö "küldöttségi .elnökükhöz, könnyen történhetnek