Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
152 nem kell bevezetni. Ezen annyiban van súly, mert megtörténhetik, hogy kortesfogásből tömegesen jelentkeznek olyanok, akik egyáltalán nem választók, vagy választók ugyan, de nem az illető szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve, s ezért ott nem is szavazhatnak. Ha ezekről külön jegyzéket kellene vezetni, söt nyilvános szavazás esetében a 116. §-hoz képest nyilatkozatukat is fel kellene jegyezni, ez a választási eljárást annyira megnyújthatná, hogy esetleg a választás eredményére is befolyást gyakorolhatna. Az emiitett jegyzékhez hasonló célra szolgál a 111. §. második bekezdésében emiitett jegyzéke azoknak a választóknak, akiknek szavazata ellen kifogást emeltek, s akiknek szavazatát az elnök mégis elfogadta. A 112. §-hoz. Ez a §. állapítja meg azt, hogy a szavazás mely választókerületekben lesz titkos és melyekben nyilvános. Mivel erről a fontos kérdésről az indokolás általános részében már tüzetesen nyilatkoztam, e helyen ismétlések elkerülése végett utalok az ott mondottakra. 5. A nyilvános szavazás módja különösen. A 113. §-hoz. A szavazás módjáról, mely ma tudvalevőleg mindenütt nyilvános, jelenleg az 1874: XXXIII. t.-c. 76. §-a szól. De figyelmen kivül hagyja ez a §. azokat a választókat, akik, mint némák (siketnémák) testi fogyatkozásuk miatt beszélni nem képesek, s ennélfogva a törvény azon rendelkezésének, amely a szóbeli szavazást teszi kötelezővé, nem felelhetnek meg. Ha ezekre a törvény nem tesz kivételt, akkor a törvény megadja % ugyan nekik a választói jogot, de azt illuzóriussá teszi, mert gyakorlása nincs módjukban. Ezért úgy intézkedik a javaslat, hogy a beszélni nem képes választók (némák, siketnémák) szavazólap utján szavazhassanak. Természetes, hogy a szavazólapot a szavazőhelyiségben személyesen kell átadniok, s azt a szükséges ellenőrzés végett a küldöttségi elnöknek nyilvánosan fel kell olvasnia. A 114. §-hoz. Az egy községből vagy városrészből való választókat ma az 1874: XXX11I. t.-c. 75. §-a értelmében a szerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön kell szavazásra bocsátani. Ezt a célszerű szabályt, amely különösen a különböző pártokhoz tartozó választók összekoccanásának elkerülése végett szükséges, a javaslat olyan helyeken, ahol a szavazás nyilvános, továbbra is fenn akarja tartani. Az 1874 : XXXIII. t.-cikknek idézett §-a többek között azt is rendeli, hogy az első községnél a küldöttségi elnök által húzott sors dönt afelett, hogy melyik jelölt szavazóit bocsássák először a szavazáshoz. De nem intézkedik arról, hogy milyen sorrendben történjék a szavazás, ha kettőnél több jelölt van. Ezt a hiányt kivánja pótolni a 114. §. azzal, hogy a sorrend megállapításánál minden esetben a sorshúzást teszi kötelezővé. Egyebekben a §. megfelel az idézett törvényszakasznak és az 1899 : XV. t.-c. 159. 8. első bekezdésében a szavazási sorrendről található rendelkezésnek.
