Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

150 szolgál, s hogy ennek a választás egész folyamata alatt a küldöttségnél kell lennie, indokolást nem kivánő, természetes szabályt állit fel. A §. második bekezdése, a rendelkezés lényegét tekintve, megegyezik az 1899 : XV. t.-cikk 158. §-ának első bekezdésével; a törvényjavaslat 107. §-ának harmadik bekezdése pedig megfelel az 1874: XXXIII. t.-cikk 84. §-ának, azzal az eltéréssel, amelyet egyfelől a decentralizált szavazási rendszer, másfelől a szabatosság megkövetel. A negyedik bekezdés a) pontjában foglalt ama szabály szükséges volta tekintetében, hogy azt, akinek személy azonossága nincs megállapítva, nem lehet szavazásra bocsátani, semmi kétségnek sem lehet helye. A b) pontnak az a rendelkezése pedig, hogy azt sem lehet szavazásra bocsátani, aki a választói jogot a 15. §. értelmében nem gyakorolhatja, szükségképeni következménye az utóbbi §-nak, amelyet a maga helyén indokoltam. A c) pont kapcsolatban van a 47. §-szal és szükséges korlátokat állapit meg azokra nézve, akik több helyen vannak a névjegyzékbe felvéve. Egyes választókat ugyanis a 47. §. 1. és 2. pontja alapján ugyanazon választókerület több szavazókörében s esetleg több választókerületben is fel kell venni a névjegyzékbe. - Ezeknek a választóknak joguk van arra, hogy azt a választókerületet, illetőleg szavazókört, amelyben szavazati jogukat gyakorolni kívánják, tetszésük szerint válaszszák meg; nem lehet azonban joguk arra, hogy több jogot gyakoroljanak, mint mások. Ez történnék akkor, ha az, aki több választókerületben van a névjegyzékbe felvéve, ugyanannál az általános választásnál több kerületben szavazhatna, vagy ugyanabban a naptári évben tehetné ugyanezt (pl. egyik kerületben az általános választások alkalmával, a másikban időközi választáson), vagy ha az, aki ugyanannak a választókerületnek több szavazókörében van felvéve, ugyanazon a választáson több szavazókörben adhatna le szavazatot. Ennek akarja elejét venni a c) pont. Az 1899 : XV. t.-c. 158. §-a szerint a szavazásra jelentkezett választót, ha személyazonossága máskülönben megállapítható, személyi adatainak hibás vagy hiányos bejegyzése miatt a szavazásból nem lehet kizárni. De nem számol ez a törvényszakasz azzal az eshetőséggel, hogy a választó is tévedhet a személyi adatok bemondásában. Ennek a következménye, hogy ma azt a választót, akinek pl. az életkora a névjegyzékbe helyesen van bejegyezve, de a szavazás alkalmával életkorát hibásan mondja meg, a szavazásból ki lehet zárni. Ezt az igazságtalanságot kivánja megszüntetni a 107. §. utolsó bekezdése; A 108. §-hoz. E §-nak csak második bekezdése tartalmaz uj rendelkezést. A szavazóhelyiség s ennek közvetlen környéke az a terület, amelyen rendszerint legnagyobb a csoportosulás és legerősebben folyik az agitáció, hogy a választókat rábeszéléssel, Ígérettel, vesztegetéssel, fenyegetéssel reábirják, s esetleg kényszerítsék is arra, hogy szavazatukat egyik vagy másik jelöltre adják. A 108. §. a szavazás nyugodt és gyors lefolyását, s egyszersmind a választói jog gyakorlásának szabadságát is biztosítani kivánja azzal, hogy a szavazóhelyiségben és ennek területileg meghatározott környékén a korteskedést és az agitációt megtiltja. Egyébként a §. első bekezdése az 1874 : XXXIII. t.-c. 77. §-a első bekezdésének, az utolsó bekezdésben foglalt rendelkezés pedig az 1874: XXXIII. t.-c. 68. §-ának felel meg.