Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

! 147 szavazatszedő küldöttségi elnöknek kell-e azt megszereznie, és nem mondja meg azt sem, hogy melyik névjegyzéknek kell a szavazatszedő küldöttségnél lenni. Ezen a hiányon kivan segiteni a törvényjavaslat 98. §-ának második bekezdése, amelynek értelmében a szavazatszedő küldöttségi elnök kötelessége, hogy az illető szavazókör választói névjegyzékének az illető választásra érvényes egyik hiteles példányát a törvényhatóság (r. t. város) levéltárából idejekorán megszerezze. A törvényhatóság (város) levéltárában a végleges névjegyzékből legalább két példány van (69. §.). Az egyik teljes példányt a választási elnök veszi magához (84. §. harmadik bekezdése), a másik példánynak szavazókörönkint szétválasztott részei pedig a szavazatszedő küldöttségi elnökök rendelkezésére állanak. A tapasztalat szerint egyes választók a jelölt nevét nem tudják helyesen kimondani, s emiatt a küldöttségi elnökök sok szavazatot visszautasítanak. A szavazati jog gyakorlásának megkönnyitése s az esetleges visszaélések megelőzése végett ugy intézkedik a 98. §. utolsó bekezdése, hogy a küldöttségi elnök köteles legyen a szavazóhelyiségben szembetűnő helyen, jól olvasható Írással kiíratni azoknak a jelölteknek neveit, akikre érvényesen szavazni lehet. Ott, ahol a szavazás titkos, ehhez a 121. §. utolsó bekezdésében emiitett felirás járul. A 99. §-hoz. A 99. §. első bekezdése a szavazási eljárás megkezdésére — összhangban a választási eljárás egész rendszerével — szabott időpontot állapit meg, s azt épen ugy, mint a 96. §. a választási eljárás megkezdésének idejét, reggeli 8 órára teszi, mert a jelölés kérdése a javaslat rendszere szerint előzetesen nyervén elintézést, semmi ok sincs, hogy a szavazás az egyes szavazókörökben később kezdődjék, mint maga a választási eljárás. A §. második bekezdése a küldöttségi elnöknek azt a természetes kötelességét szabja meg, hogy megállapítsa, vájjon a szavazási eljárásnál közreműködésre hivatottak megjelentek-e, s megtegye a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket. A 100. §-hoz. Ebben és a következő §-ban a javaslat rendszeresen összefoglalja azokat a jogokat, amelyek a szavazatszedő küldöttségi elnököt a szavazásnál közreműködésre hivatott személyek pótlása, helyettesitése, eskütétele tekintetében megilletik. Az, hogy a szavazatszedő küldöttségnek meg nem jelent vagy az eljárásban akadályozott tagja helyett a küldöttség elnöke nevez ki uj tagot, összhangban van a 81. §. hatodik bekezdésének általános szabályával. A 100. §-nak az eskütételre vonatkozó rendelkezései pedig okszerű következményei a 81. §. ötödik, illetőleg utolsóelőtti bekezdésében foglalt szabályoknak. A 101. §-hoz. \ A 101. §. első bekezdése azt szabja meg, hogy mi a küldöttségi elnök tennivalója akkor, ha a szavazás megkezdéséig a jelölt vagy az ajánlat átnyujtói bizalmi férfiakat nem alkalmaztak. A küldöttségi elnök feladata ilyenkor természetesen az, hogy a jogosultakat törvényadta jogukra figyelmeztesse. Ha a figyelmeztetésnek nincs eredménye, akkor az elnök hivatalból bizalmi férfiakat nem nevez ki, mert a bizalmi férfiak, akik a választási eljárás törvényszerűségének ellenőrzésére hivatottak, a jelölt és a párt