Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

m A rend fenntartása és a választóié szabadságának biztosítása végett szükséges intézkedések megtétele jelenleg túlnyomó részben a választási elnök joga és kötelessége. Jövőben a szavazás decentralizációja miatt ezeknek a jogoknak és kötelességeknek nagyobb része fog a választási elnök és a szavazatszedö küldöttségi elnökök között megoszlani. Az ilyen irányú előzetes intézkedések közül okvetlenül a választási elnök kezében kell ezentúl is meghagyni az esetleg szükséges karhatalomról (csendőrségröl, fegyveres erőről) való gondoskodást és ennek az egyes szavazőkörökbe való beosztását, mert csak az egész választókerület viszonyainak egységes mérlegelésével lehet helyesen megállapítani azt, hogy mennyi karhatalomra van szükség, s hogy egy-egy szavazókörnek mennyit kell abból arányosan juttatni. E tekintetben tehát a szavazatszedő küldöttségek elnökeinek csak informatív szerepet szán a javaslat 94. §-a, az intézkedés jogát ellenben a választási elnökre bizza. A választők szabadságának biztosítására és a választók elhelyezésére vonatkozó azokat az előzetes intézkedéseket azonban, amelyeket az 1899 : XV. t.-c. 154. §-a szerint ma szintén a választási elnök tesz meg, most már a szavazatszedő küldöttségi elnökökre kell bizni, mert ezekben a kérdésekben az egyes szavazókörök különös viszonyai a döntők, s az intézkedés a helyszinén való tájékozódást, a területi, távolsági stb. viszonyok alapos megvizsgálását kivánja meg. Minderre sokkal inkább van módjuk a szavazatszedö küldöttségi elnököknek, sőt a választási elnök nagyobb választókerületben képtelen is lenne ennek a feladatnak ellátására. A 95. §-hoz. Ez a §. azt állapitja meg, hogy a rend fenntartására vonatkozó jogkör a, választási eljárás folyama alatt miképen oszlik meg a választási elnök és a szavazatszedő küldöttségi elnökök között. Ma az 1899 : XV. t.-c. 154. §-a szerint a rend fenntartására kirendelt közbiztonsági közegek és a szükség esetében alkalmazandó fegyveres erő feletti rendelkezés joga egyedül a választási elnököt illeti meg. A szavazatszedő küldöttségek elnökei csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén ügyelnek a rend fenntartására, s csak e célból rendelkeznek — a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett — a fegyveres erővel is. Ezentúl ezt a szabályt csak a választási székhelyre lehet alkalmazni, továbbá az olyan városi választókerületre, amely nem áll több r. t. városból. Ezeken a helyeken nincs semmi akadálya, hogy a választási elnök jogköre mai terjedelmében érvényesüljön, habár a választási székhely vagy a városi választókerület több szavazőkörre oszlik is. S minthogy ugyanazon az összefüggő területen egységes intézkedéssel jobban lehet a rendet biztositani, s elejét venni az esetleges fejetlenségnek és zavarnak: a javaslat a szóbanlevö helyekre nézve érintetlen akarja hagyni a választási elnök mai jogkörét. Másutt ellenben, nevezetesen olyan szavazókörben, amely nincs a választási székhelyen, természetesen csak a szavazatszedő küldöttség elnöke lehet az, aki az emiitett feladatokat végzi. Abban az esetben azonban, ha a karhatalom elégtelennek bizonyul, s a választási eljárás folyamán kiegészitése válik szükségessé, vagy ha az egyes szavazókörökbe kirendelt karhatalom beosztását meg kell változtatni, a választókerület egész területére nézve csak a választási elnök intézkedhetik, mert ezekben az esetekben csak a kerület egész helyzetének áttekintése és a szavazőkörök viszonyainak össze10 Kcpvh. iromány. 1910—1915. XXIII. kötet.