Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

137 neveit, a szavazási sorrendet s a választásnál figyelemben tartandó egyéb intézkedéseket tudassa. Ennek a rövid és inkább csak általánosságban mozgó rendelkezésnek az volt a következménye, hogy egyes központi választmányok a hirdetményből a legfontosabb tájékoztatásokat (a választás kezdete, helye stb.) kihagyták, mások ellenben olyan terjedelmes hirdetményt tettek közzé, amely épen túlságos részletességénél fogva nehezitette meg az eligazodást. Ezentúl a választási hirdetményeknek a jelenleginél is fontosabb szerepük lesz, mert sokkal nagyobb . számú választóközönség tájékoztatására fognak szolgálni, amelynek egy része eddig nem lévén választó, sokkal járatlanabb is a választásra vonatkozó tudnivalókban. Ezért a 82. §. pontokba foglalja azokat a tudnivalókat, amelyekről a választóközönséget a hirdetmény utján okvetlenül értesiteni kell. Ezenfelül a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében el fogom rendelni, hogy a központi választmány a választóközönség kellő tájékoztatása végett a hirdetménybe foglalja bele a törvényeknek azokat a rendelkezéseit is, amelyek a választói jog gyakorlására és szabad érvényesülésének biztosítására, s a választási visszaélések megakadályozására és megtorlására vonatkoznak. A hirdetményt az 1874: XXXIII. t.-cikk 62. §-a értelmében legalább 3 nappal a választás előtt kell közzétenni. Ezt a határidőt a törvényjavaslatban azért kell 7 napra felemelni, mert az ajánlás (84. §.) 6 nappal a választás előtt történvén, az ajánlásra vonatkozó tájékoztatást is magában foglaló hirdetményt a választóközönségnek az ajánlási határidőnél legalább egy nappal előbb kell tudomására hozni. A 83. §-hoz. Nyilvános pártgyülések, pártünnepélyek és körmenetek tartása a választási előkészületekkel elválaszthatatlan kapcsolatban van. Az ezekre vonatkozó szabályoknak olyanoknak kell lenniök, hogy egyfelől a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog szabadságát, másfelöl a közbiztonság megóvását és a rend fenntartását lehetővé tegyék. De ezeknek a szabályoknak részleteseknek is keli lenniök, hogy a bejelentőknek s a rend fenntartására hivatott és ezért felelős hatósági közegeknek egyaránt kellő útmutatást nyújtsanak. Annál inkább szükséges ez, mert a bejelentésre és a határozatra rendszerint csak rövid idő áll rendelkezésre. A pártgyülések, pártünnepélyek és körmenetek megtartásának kérdésével az 1899 : XV. t.-cikk egyáltalában nem foglalkozik, az 1874: XXXIII. t.-cikk 104. §-a pedig épen csak érinti ezt a kérdést. A törvényjavaslat 83. §-a a fentemiitett szempontok figyelembevételével, részletesen megállapítja a bejelentés módozatait s a hatóságoknak erre a kérdésre vonatkozó jogait és kötelességeit. Az esetleges hatósági visszaélések megakadályozására és a gyülekezési jog szabadságának biztositására szolgál egyebek között az a rendelkezés, hogy a bejelentés megtörténtéről a bejelentők részére — a bejelentés napjának és órájának feltüntetése mellett — elismervényt kell adni; s hogy abban az esetben, ha az illetékes rendőrhatóság (községi elöljáróság) a bejelentéstől számitott 12 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést, pártünnepélyt vagy körmenetet meg lehet tartani. A gyülekezési jog védelmére szolgál az a további intézkedés, hogy a hatóság a pártgyülést tudomásul venni köteles. A pártgyülést tehát nem lehet eltiltani. Ez a feltétlen szabály csak annyiban esik korlátozás alá, amennyiben a hatóság indokolt határozatban kimondhatja, hogy a pártgyülést ne a bejelentett időben vagy helyen, Képvli. iromány. 1910—1915. XXIH. kötet. 18