Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

Í3Ü számára (84. §. harmadik bekezdése), egy pedig — szavazókörönkint felosztva ^— a szavazatszedö küldöttségek elnökeinek használatára (98. §. második bekezdése). A 68. §. utolsó bekezdése a végleges névjegyzék aláirásáról intézkedik. Egyúttal hü és gondos kiállításáért személyesen teszi felelőssé az aláirásra hivatott elnököt és jegyzőt. Erre az utóbbi rendelkezésre azért van szükség, mert a névjegyzéknek a választói jog tekintetében megállapitó hatálya lévén, lemásolásának éber ellenőrzése és az egyes példányoknak pontos összeegyeztetése kiválóan fontos. A 69. §-hoz. E §. első két bekezdése azokat a helyeket, ahová a. választók névjegyzékének példányait el kell juttatni, lényegileg az 1899 : XV. t.-c. 150. §-ával egyezően állapitja meg. Csupán annyiban tér el ettől, hogy arra az esetre, ha a választókerület székhelye szerint illetékes több királyi közjegyző van, kételyek eloszlatása végett az illető példánynak részekre osztottan a központi választmány által kijelölt egy vagy több közjegyzőnél való elhelyezését rendeli el; továbbá Budapestre nézve külön rendelkezik akként, hogy itt a végleges névjegyzéket — a közönség részéről való hozzáférhetőség megkönnyítésére — az illetékes kerületi elöljáróságnak kell megküldeni; végül elrendeli, hogy a törvényhatóság vagy a rendezett tanácsú város levéltárába — tekintettel arra, hogy a névjegyzék a javaslat szerint öt példányban állíttatik össze — a jelenlegi egy példány helyett „a fennmaradó példányokat" kell elhelyezni. A törvény jelenleg nem rendelkezik sem a királyi közjegyző örizetére bizott példány őrzési dijáról, sem pedig arról, hogy a közjegyző a névjegyzéket meddig őrizze, s az őrzési idő leteltével az illető példány felöl mikép intézkedjék. A közjegyzői dijakról szóló 1880: LI. t.-c. 11. §-ának p) pontjára való tekintettel, amely okiratok hivatalos őrizet alá vételét, odaértve a jegyzőkönyv felvételét, téritvény kiállítását s az őrzést, a közjegyző állandó munkadijainak rovata alá sorolja: jelenleg a közjegyzők a névjegyzék őrzéséért is jogosan számithatják fel az ott megállapitótt dijakat. A közjegyző azonban méltán kötelezhető ennek az állami érdekű közokiratnak díjtalan őrzésére, annál inkább, mert az a közjegyző, aki a névjegyzéket őrzi, ezen a réven a névjegyzékből másolatokat és tanusitványokat szolgáltathat ki, amelyekért a 74. §. utolsó bekezdése értelmében jogositva van a szabályszerű dijakat felszámitani. A királyi közjegyzők nagy része magát az őrzési kötelességet ma is nobile officiumnak tekinti s nem számit fel dijakat érte. Ezért a törvényjavaslat a díjtalan őrzés kötelességét állapitja meg. Az őrzési idő a kir. közjegyzőre nézve a javaslat szerint a névjegyzék érvényességi idejét követő év leteltéig tart. A választóknak s általában a nagyközönségnek ugyanis az érvényét vesztett névjegyzékre csak abban az egy esetben lehet közvetlen szükségük, ha a választás érvénye megtámadásának határideje, vagy ennek egy része a következő év január havára esik. Minthogy pedig a névjegyzékből a törvényhatóság (r. t. város) levéltárában amúgy is őriztetik példány, s igy nem lenne célja annak, hogy a királyi közjegyző a nála őrzött, érvényét vesztett névjegyzéket visszaszolgáltassa: a javaslat a királyi közjegyzőt e példány megsemmisítésére hatalmazza fel. A törvény kihirdetésekor érvényes névjegyzéknek megsemmisítését azonban megtiltja, mert ez a névjegyzék állandóan alapja marad azok választói jogának, akikről a 12. §. intézkedik, s igy reá tartósan szükség van.