Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
118 osztály elvégzésének, s igy természetesen az irni és olvasni tudás kellékének bizonyítását is okvetlenül el kell engedni. Azonban nem egy foglalkozás van, amely nincs ugyan semmiféle törvényes minősitéshez kötve, s amelyből mégis teljes bizonyossággal lehet következtetni az irni és olvasni tudásra, minő pl. az irők, hirlapirók, Írásbeli teendőket végző különböző magánalkalmazottak, másolók, nyomdászok stb. foglalkozása. Az irni és olvasni tudás tekintetében ezekre is meg kell állapitani a bizonyitás mellőzését, mert visszásságokra vezethetne, ha az irni és olvasni tudás bizonyítása olyanoktól is kívántatnék, akiknek hivatásától ez a kellék elválaszthatatlan. Minthogy az összeíró küldöttség saját tudomására is alapítja az összeírást, feltehető, hogy a törvény intézkedése nélkül sem követelné a bizonyítást azok nagy részétől, akikről az 51. §. első bekezdése intézkedik. Azonban szükséges, hogy az összeíró küldöttség kifejezetten kötelezve is legyen azokkal szemben, akik ebbe a csoportba tartoznak, az elemi népiskolai hatodik osztály elvégzésének, illetőleg az irni és olvasni tudásnak kellékét bizonyitás nélkül is meglevőnek elismerni, s igy lehetetlenné legyen téve azok zaklatása, akiket állásuk vagy foglalkozásuk már eleve felment attól, hogy tőlük az emiitett kellékek bizonyitását követeljék. A §. második bekezdésében azokról van szó, akiknél az irni és olvasni tudás bizonyítását nem feltétlenül kell mellőzni, hanem csak akkor, ha alapos kétség nem forog fenn. Ilyenek első sorban azok, akik valamely magyarországi elemi népiskola negyedik osztályának elvégzését igazolják. Négy évi oktatás az irás és olvasásnak, vagyis a legelemibb, de egyszersmind legszükségesebb ismeretnek elsajátítására rendszerint elegendő. Mivel azonban felekezeti népiskoláink színvonala igen különböző, egy részüké teljesen megfelelő, de másoké épen nem az, egyelőre a negyedik osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt teljes megnyugvással mégsem lehet mindig elfogadni az irás és olvasás bizonyítékául. Néha az iskola hibáján kivül sem lehet teljes bizonyító erőt tulajdonítani a bizonyítványnak, mert előfordulhat az az eset is, hogy egyesek a későbbi életkorban elfelejtik az iskolában tanult irást és olvasást. Ezért kell az összeíró küldöttséget felhatalmazni, hogy alapos kétség esetében az 50. §. szerinti bizonyítást követelhesse. Arról, hogy miért kivan a javaslat a vizsgálat letételének idejében kiállitott vagy ugyanabban az időben vezetett iskolai feljegyzések alapján utólagosan kiállitott bizonyítványt, már sző volt a 49. §-nak analóg intézkedésénél. ; Az elemi iskola négy osztályát elvégzettekkel egyenlő tekintet alá esnek a javaslat szerint azok, akik az Országos Közművelődési Tanács által rendezett analfabéta-tanfolyamot sikeresen elvégezték. Ezeket a tanfolyamokat az említett tanács a vallás- és közoktatásügyi minister engedélyével és támogatásával s a kir. tanfelügyelök bevonásával évenkint rendezi; a tanfolyamok rendes vizsgálattal fejeződnek be, s a sikeresen vizsgázott tanulók a vizsgálaton elnöklő kir. tanfelügyelő vagy helyettese és a tanfolyamot vezető tanító által kiállitott és aláirt bizonyítványt kapnak. Mivel egyrészt az intézménynek ilyen szervezésében, másrészt az Országos Közművelődési Tanácsnak, mint a magyarországi rokoncélú közművelődési egyesületek központi szervének erkölcsi súlyában elegendő biztositéka van annak, hogy a szóbanlevö tanfolyamok komoly és sikeres működést fejtenek ki: az e tanfolyam végzéséről kiállitott bizonyítványt is elfogadhatónak vélem az irás és olvasás igazolására olyankor, midőn a konkrét eset körülményei nem adnak alapos okot a kétségre. A §. utolsó bekezdése analóg intézkedést tartalmaz a 49. §-nak ott indokolt utolsó bekezdésével,
