Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

109 szükségesek erre a célra. Ezek rendesen több községre vonatkozólag 'végzik az összeírást, tehát csak hosszabb idő alatt készülhetnek el azzal. A névjegyzékek összeállítását s a felszólalások elsőfokú elintézését ismét egy-egy törvényhatóság egész területére, tehát sokszor igen nagy területre nézve ugyanarra a szervre kell hízni, mert a decentralizáció alkalmas alsóbbfoku orgánumok hiánya következtében nehézségekbe ütközik. Természetes, hogy igy ezek a feladatok is hosszabb időt igényelnek. A névjegyzékeknek választásonkinti összeállítása tehát nagy technikai akadályokba ütköznék, s csaknem ki van zárva, hogy a névjegyzékek e rendszer mellett a kellő időre 'elkészülhetnének. Mindehhez hozzávéve azt, hogy az állandó névjegyzékek rendszere nálunk már rég meghonosult: a javaslat 38. §-ában ezt a rendszert, amely különben az alkotmányos államok legtöbbjében (igy nevezetesen Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Olasz- és Spanyolországokban) is elfogadott, a jövőre is fenn akarja tartani. A névjegyzékek első elkészítésének munkálatára — leszámítva a 159. §-nak a jelenlegi választók felvételére vonatkozó átmeneti szabályát — a javaslat nem állapit meg különleges eljárási szabályokat. Ez a munkálat, nem tekintve a feladat nagyobb arányait és alapvető jellegét, lényegében azonos az évenkint ismétlődő kiigazítási munkálatokkal, s azt ugyanazoknak a szerveknek kell, azonos szabályok szerint végezniök. Az" elkészítésnek a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül kell a javaslat szerint megtörténnie. Ennek az időnek első három hónapját a szavazókörök megalakítása tölti ki (154. §.). A többi idő a választók névjegyzékének elkészítésére marad. Az elkészítési munkálatok naptári határidői tekintetében a javaslat az évenkinti kiigazításra megszabott időközök lehető megtartását köti ki. E határidők teljes megtartása azért járna nehézséggel, mert az évenkinti kiigazítási eljárás március közepétől december végéig terjed, vagyis 9 és fél hónapot vesz igénybe, s mivel a szavazókörök beosztására ezenfelül még három hónap szükséges, az évenkinti kiigazítás határidőinek egészen pontos megtartása esetében egy évnél is többet tenne ki az az idő, amely az első névjegyzék elkészítésére fordittatik, s amelynek elteltével az uj törvény alapján az. első általános választás megtörténhetik. Ezt az időt pedig az okvetlenül szükségesnél hosszabbra nyújtani nem kívánatos, s bízvást feltehető, hogy a határidők célszerű beosztása mellett a szóbanlevő munkálatok elvégzésére a törvényjavaslatban erre szánt egy év is elegendő lesz. A hozzávetőleges beosztást a 154. §. indokolásában található táblázat tünteti fel. 2. Az összeíró küldöttség. A 39. §-hoz. A választók összeírása, amely a választói névjegyzékek alapjául szolgál, a javaslat szerint is, mint eddig, évenkint történnék. Ez "az intézkedés okszerű következménye az állandó és évenkint kiigazítandó névjegyzék rendszerének, amelyet a 38. §. állapit meg. Az összeírást végző orgánumként meghagyja a javaslat az összeiró küldöttséget, ezt a még a 48-iki törvény által felállított s az 1876 : XVIII. t.-c. 1. §-a alapján ma is életbenlevő intézményt, amely a több évtizedes gyakorlatban életképesnek bizonyult, a közönség felfogásában gyökeret vert, s összhangban van képviselőválasztási szervezetünknek azzal a jellemvonásával, hogy a képviselőválasztással kapcsolatos feladatok elvégzése nem hatósági közegekre, hanem a választók sorából